|
Giorgio de Chirico
(1888 — 1978)
Görögországban született olasz szür- realista festőművész, a
metafizikus festői stílus megteremtője.
Chirico 1906-ban kezdte tanulmányait a Müncheni Képzőművészeti
Akadé- mián. Stílusára kezdetben Arnold Böcklin hatott, akinek
festményein a hétköznapi és fantasztikus elemek egymás mellett
láthatók. 1911-ben Párizsba költözött, ahol nehezen ér- telmezhető,
vésztjósló hagulatú ké- peivel kivívta Picasso és
Apollinaire
elismerését.
A képek általában elhagyott tereket ábrázolnak,
klasszikus szobrokkal és sötét árkádokkal, magányos
ember- alakokat melyek eltörpülnek saját ár- nyékuk és a nyomasztó
épületek sú- lya mellett.
Ferrarában, 1915-ben Chirico korábbi
stílusának módosításával kísérletezett új festményeire általában a
formák sűrűsége és véletlenszerűbb elrende- zése volt a jellemző.
Ekkoriban ké- szült képein, például az 1917-ben fes- tett A nagy
metafizikus címűn a szí- nek világosabbá, fényesebbé váltak,
próbababákkal, süteményekkel és festőállványokra helyezett képekkel
gyarapodott motívumainak tárháza.
Az 1920-as évek közepétől stílusa
realista és romantikus fordulatot vett, ezt azonban a közönség
és a kritika kevésbé méltányolta. Ennek követ- keztében a világháború
után vissza- tért eredeti "metafizikus" stílusához. |
