John Steinbeck |
|
Steinbeck visszatérő nagy témája a mesterkéltnek érzett
civilizációból való kitörés, az egyéni szabadság keresése és a természet vak
erőivel hadakozó ember tehetetlensége (Országh László).
Kaliforniában születik, a Stanford Egyetemen folytat tengerbiológusi
tanulmányokat, majd egy teherhajón a Panama-csatorna érintésével keletre
hajózik. Hajóútja alatt gyűjt anyagot első könyvéhez, a híres kalóz, Sir Henry
Morgan életrajzához (1929). Rövid ideig újságíróként dolgozik New Yorkban, majd
visszatér Kaliforniába, ahol két éven át egyedül él a hegyekben, alkalmi
munkákból tartva fenn magát. Ekkor alakul ki benne a kétkezi munkások és a
természetközeiben élő egyszerű emberek iránti rokonszenv. The Pastures of Heaven
(Égimező, 1932) címen jelenteti meg következő könyvét, mely egy kis eldugott
kaliforniai völgy lakóiról írt elbeszélések gyűjteménye. Már ebben a korai műben
megmutatkozik Steinbecknek a félke-gyelműek iránti szimpátiája, akiket „a
természet befejezetlen gyermekeinek" nevez; megnyomorított életüket nagy
beleérzéssel állítja ellentétbe az őket körülvevő idilli természeti tájjal. A To
a Göd Unknown (A mohos szikla, 1933) panteizmustól és miszticizmustól áthatott
regény, melynek a János evangéliumából vett címe az ember és a föld közötti
megbonthatatlan kötelékre utal. A Kalifornia egy eldugott zugában, a Nuestra
Senőra völgy-ben letelepült farmer, Joseph Wayne mágikus közösségben él a
földdel, a fákkal, a természet erőivel. A tanyáját beárnyékoló vén tölgyfában
néhai apja óvó-védő szellemét tiszteli. Áldozatokat bemutatni jár egy, a hajdani
indiánok pogány szertartásai által megszentelt sziklához, s az ókelta druidákéra
emlékeztető kezdetleges szertartásokban kíván azonosulni, eggyé válni az őt
körülvevő termő és teremtő Természettel. Amikor a beköszöntő aszály tönkreteszi
a farmereket, Joseph feláldozza önmagát, a mohos sziklán felvágja ereit, s
kiörnlő vérével megengeszteli az immár esőt adó természetet, mellyel halála
végre elválaszthatatlanul egyesíti. Igazi közönségsiker a Tortilla Flat (Kedves
csirkefogók, 1934), mely néhány kaliforniai jómadár, azaz mexikói-amerikai
paisano lazán egymáshoz kapcsolódó története, valamint a Dubious Battle (Késik a
szüret, 1936), melynek témája a kaliforniai gyümölcsszedők szervezte sztrájk. A
szándékosan „színdarabszerűen" írt Of Mice and Men (Egerek és emberek, 1937) két
otthontalan, sodródó vándormunkás, George és az együgyű Lennie tragédiáját
mondja el. Lennie kényszeresen szeret selymes, puha dolgokat simogatni, de mivel
a férfi nincs tisztában saját erejével, a simogatás leginkább az egerek és a
kiskutyák halálával végződik. Végül maga Lennie is kiszolgáltatott, tehetetlen
állattá válik, akit egyaránt űz saját kényszeressége és az általa akaratlanul
megölt lány haláláért bosszúszomjas külvilág. Mint egyik kritikusa megjegyzi,
Steinbeck írói zsenialitása elsősorban az állati létet megközelítő alakok
megformálásában mutatkozik meg. A regény színpadi változata 1938-ban elnyerte a
New York-i Drámakritikusok Díját.
The Grapes of Wrath (Érik a gyümölcs, 1939) címmel írja nagy sikerű, mára klasszikusnak számító epikus művét, azt a nagy sikerű „társadalmi protesztregényt" (Dániel Aaron), melyben a nagy gazdasági válság áldozatainak állít emléket. Az angol címben szereplő idézet az északiak polgárháborús nemzeti himnuszából származik, s a társadalmi igazságérzet kérdését veti föl. A regény tematikájában és szimbolikájában a New Deal szellemisége fedezhető föl, amennyiben a szerző a gazdaság fellendítését szolgáló közösségi erőfeszítést erkölcsileg magasabb rendűként állítja be, mint az egyén nyereségvágyát (Dániel Aaron). A XX. századi Tamás bátya kunyhójának is nevezett, Pulitzer-díjjal kitüntetett regény az Oklahomából Kaliforniába vándorló Joad család megpróbáltatásait meséli el, s egyesek szerint Upton Sinclairnek A mocsár című regényéhez hasonló erővel szembesíti olvasóit az oklahomai farmokról az aszály és a gazdasági válság elől menekülő emberek kilátástalan életével. Akár egykor a hősi pionírok, a Joad család tagjai is nyugatra tartanak, de őket nem várja korlátlan lehetőség, sőt még szerény álmaik beteljesülése sem. A társadalmi kérdések felvezetésén túl a regény hitet tesz az élet szentsége mellett, amit Tom Joad egyértelműen ki is mond: „Minden szent, ami él." Steinbeck a szimbolizmus szellemében, azaz erősen antropomorfizálva ábrázolja a természetet, s alakjai inkább érzik, mint értik az őket összekapcsoló természeti erőket és társadalmi intézményeket (Dávid Minter). A család mint a legfőbb társadalmi egység jelenik meg: az anya állandó ösztökélésére Joadék azért tartanak össze, mert tudják, hogy a nincstelenségben csak a család maradt meg a számukra. Mikor pedig a regény egyik legemlékezetesebb jelenetében a Joad lány - miután gyermeke halva születik - egy csonttá és bőrré soványodott embert talál a neki menedéket adó pajtában, gondolkodás nélkül azt teszi, amit anyja pillantása is sugall: megszoptatja a felnőtt férfit, s ezzel visszahozza az életbe. Mai kritikusok dicsérik a regényt az osztály- és a nem szerinti elnyomás összefüggéseinek bemutatásáért, bár hozzáteszik, hogy Steinbeck markáns nőalakjainak erőfeszítései éppen a patriarchátus fenntartását szolgálják (Dávid Minter).
A kedves csirkefogók: regénynek alig nevezhető
ez a derűs hangulatú mű, mely csak lazán összefűzött sorozata mulatságos,
kisszerűén kalandos történeteknek, egy alkalmilag összeverődött
csavargó-társaság életéből. |
1938-ban jelenik meg elbeszélésgyűjteménye, a The Long Valley (A hosszú völgy), s benne a The Red Pony (A vörös póni, 1937), a természet közönyének és az emberi kiszolgáltatottságnak az allegóriája. Steinbeck rövidprózai munkásságára általában jellemző, hogy történetei egyszerű, természetközelségben élő emberek mindennapi tragédiáiról szólnak, akiknek az egészséges értékrendjét a szerző a nagyváros és a kommercializált modern világ torz értékeivel állítja szembe. The Moon Is Down (Lement a hold, 1942) című allegorikus regényében meglehetősen idealizált képet fest a német megszállóknak akár életük árán is ellenálló európaiakról éppúgy, mint az invázióban részt vevő németekről. A Kedves csirkefogókból ismert világba tér vissza a Cannery Rowban (A kék öböl, 1945), majd a Wayward Busban (A szeszélyes autóbusz, 1947). The Pearl (A gyöngyszem, 1947) című rövidprózai művében egy mexikói halászról ír, aki egy óriási gyöngyszemet talál, mely szerencsétlenséget hoz rá és családjára.
Egerek és emberek:
Robert Burns-nek egyik ismert
versére céloz. A nagy skót-angol parasztköltő 1785-ben őszi szántás közben
akaratlanul kiborított egy mezei egeret fészkéből. Az egérhez írott
soraiban ember és állat életének bizonytalanságáról, reményeinek,
terveinek esendőségéről emlékezik: |
1952-ben jelenik meg monumentális nemzedékregénye, a Paradicsomból való kiűzetés témáját mai környezetben feldolgozó East of Eden (Edentől keletre, 1952). A szimbolikus és realista írásmódot ötvöző mű cselekménye a szerző gyermekkorából ismert kaliforniai Salinas-völgyben játszódik, s egy család két nemzedékében is a bibliai Káin és Ábel-történet áttételes megismétlődését írja le. Mint hosszú lélegzetű munkáiban általában, Steinbeck e regényében is filozófiai problémákat feszeget, amikor a jó és a gonosz erőinek harcát, illetve az egyénnek a közösségben való megmaradási lehetőségét vizsgálja (Warren French). A regény valójában három nemzedéken át követi a Trask férfiak egymáshoz való viszonyát: előbb Ádám és Charles Trask vetélkedik apjuk, Cyrus Trask szeretetéért, majd Ádám két ikerfia, Áron és Caleb teszi ugyanezt. Az apák mindkét esetben rivalizáltatják gyermekeiket, ami számos tragédia forrása. Az asszonyok mindkét nemzedék esetében a gonosz erők képviseletében jelennek meg: Cyrus második felesége, Charles anyja szítja a férfiak közti feszültséget, míg Ádám felesége, Catherine a legszörnyűbb bűnt követi el: elhagyja gyermekeit és családját, s prostituált lesz. Végül Káté rádöbben tettei szörnyűségére, de ekkor már késő: jóságos és mélyen vallásos fia, Áron odavész az I. világháborúban, ami anyját öngyilkosságba kergeti. 1962-ben Steinbecket irodalmi Nobel-díjjal tüntetik ki.
Művei: Egy marék arany (1929), Égi mezők (1932), A mohos szikla (1933), Kedves csirkefogók (1935), Késik a szüret (1936), Egerek és emberek (1937), A hosszú völgy (1938), Érik a gyümölcs (1939), Cortez tengere (1941), Az elfelejtett falu (1941), Lement a hold (1942), Kék öböl (1945), A gyöngyszem (1947), Szeszélyes autóbusz (1947), Orosz utinapló (1948), Fényes tűz (1950), Édentől keletre (1952), Szerelemcsütörtök (1954), Egy amerikai New Yorkban és Párizsban (1956), IV. Pippin rövid uralkodása (1958), Volt egyszer egy háború (1958), Rosszkedvünk tele (1961), Csatangolások Charley-val Amerika nyomában (1962), Amerika és az amerikaiak (1966), Egy regény naplója (1969).
copyright © László Zoltán 2007 - 2010
e-mail: Literatura.hu