"A rocktörténelem legsikeresebb kutyái."
1968-ban alakult amerikai együttes. Eredeti felállás: Danny Hutton ének, Chuck Negron ének, Cory Wells ének, Michael Allsup gitár, Floyd Sneed dob, Joe Schermie basszusgitár, Jimmy Greenspoon billentyűs; |
Az 1969-1974 közötti periódus
legsikeresebb amerikai együttese, 21 sikerlistás slágerrel és 12 aranyalbummal,
több mint 40 millió eladot lemezzel. A Three Dog Night sikerét leginkább annak
az alapötletnek köszönheti mely abban a korszakban merőben szokatlannak hatott,
hogy három frontember, énekes mögé szervez egy négytagú rockzenekart. A
későbbiekben, különösen a disco korszakban ez a felállás ugyancsak népszerű lett
és sikeres formációk tucatjai számára szolgált példaképül. Az együttest a három
énekes: Danny Hutton, Chuck Negron és Cory Wells alapította 1968-ban, Los
Angelesben és már első lemezükkel osztatlan sikert arattak. A korongon három
olyan sláger található mely azonnal felkerült a listákra: Nobody, Try A Little
Tenderness és a Harry Nillson által komponált One. Mellesleg az is a
zenekar különlegességei közé tartozott, hogy nem a tagok írták a dalokat,
feldolgozásokkal vagy külső zenészek által írt számokkal hódították meg a
közönséget. Míg a többi formáció koncepciókban gondolkodva használta ki a
nagylemez adta lehetőségeket, ők kislemezek gyűjteményének tekintették az
albumot. Ha meg kell határozni a "kutyák" zenei hovatartozását, akkor azt
mondhatjuk, hogy a rock kommerszebb ágát képviselték, szép melódiákkal,
kihasználva a három énekes adta lehetőségeket, a többszólamuságot és a kíséret
keményebb hagzása közötti disszonanciát. A rock műfajon belül, ők mindenképpen a
soft hangzás képviselői és a pop-rock műfaji előfutárai. Még ugyanabban az
évben, tehát 69-ben megjelent második albumuk is mely az elsőhöz hasonló sikert
aratott. Ezen a lemezen található a Laura Nyro által írt Eli's Coming című, a
Top Ten-be is bekerült slágerük, valamint az akkor még ismeretlennek számító
angol szerzőpáros, Elton John és Bernie
Taupin Lady Samatha című száma. 1970-71 hasonlóan nagy sikereket hozott az
együttesnek: olyan "number one" dalok kerültek az albumaikra mint az
intellektuálisan szellemes számok szerzőjének, Randy Newmannak a Mama Told Me
Not To Come című slágere mely hetekig vezette a toplistákat, vagy Hoyt Axton
szerzeménye a Joy To The Wolrd mely a 71-es év legnagyobb sikere lett. Ezt
követően a banda kissebb stílusváltást hajtott végre, a könnyű pop-rock helyett
inkább az igényesebb rhythm & blues felé fordult. Az együttes számára minden jól
alakult 1974-ig mikor is a formáción belüli ellentétek kezdtek a felszínre
törni. Ezek a belső feszültségek vezettek oda, hogy 1977-ben felbomlott az
együttes.
A 80-as évek elején egy nagylemez és egy világkörüli turné erejéig ismét
összejött a csapat, ami után hosszú szünet következett. 2002-ben a londoni
szimfónikusokkal közösen léptek fel, majd 2004-ben a 35. születésnap alkalmából
nagyszabású koncertet adtak. Azóta csend van körülöttük és nem valószínű, hogy
még visszatérnek.
Nagylemezek: Three Dog Night (1969) Suitable For Framing (1969) Captured Live At The Forum (1969) It Ain't Easy (1970) Naturally (1970) Harmony (1971) Seven Separate Fools (1972) Around The World With Three Dog Night (1973) Cyan (1974) Dog Style (1974) Hard Labor (1974) Coming Down Your Way (1975) American Pastime (1976) It's A Jungle (1984) Three Dog Night With The London Symphony Orchestra (2002) 35th Anniversary Hits Collection (2004) |
copyright ©
László Zoltán 2010 - 2012
e-mail: Literatura.hu