"Zenével az igazságtalanság ellen."
Jamaikai reggae és ska énekes, többhangszeres zenész,
zeneszerző. Eredeti neve: Robert Nesta Marley 1945. február 6. St. Ann's Parish, Jamaika. 1981. május 11. Miami, Florida. |
Harminchat évet élt, a reggae utolérhetetlen egyénisége, Bob
Marley. Életében nem becsülték meg, hazájában üldözték is a társadalmi
igazságtalanságokat bíráló zenéjéért, kiállásáért. Egyedi hangja mellett
zongorázott, gitározott, szaxofonon, harmonikán és ütős hangszereken játszott.
Olyan dalok szerzője és előadója, mint a Redemption Song, a
No Woman, No Cry
vagy az I Shot The Sheriff. Jóval több, mint 25 millió lemezét adták el
világszerte, az 1984-ben megjelent Legend cimű válogatása tízszeres platina
lemez. A rock and roll halhatatlanja 1994. óta.
Apja brit katonatiszt,
születésekor már ötvenéves volt, anyja tizenéves jamaicai lány, nyolcéves korára
már elváltak. 14 éves korában otthagyta az iskolát, Kingstonban kezdte
zenészpályáját egy Joe Higgs nevű muzsikussal.
Tizenéves korában barátságot
kötött Neville „Bunny” Livingstone-nal (Bunny Wailerrel) és Peter McInstosh-sal
(a későbbi Peter Tosh-sal.). E barátság hozta össze a reggae zene legjelentősebb
zenekarát, a Wailerst. Az 1962-ben alakult kitűnő együttes néhány évig
szünetelt, majd 1967-ben újraalakultak, és 1972-ig több mint 200 dalt vettek
fel.
Marley és társai zenéjét hasonlították a soulhoz, a feketék érzelmeit
akarták kifejezni, ám annál nyersebben, keményebben. Dalaikban kiálltak az
elnyomottak mellett – a feketék jogaiért emelt szólt például a Black Survivor, a
Babylon System és a Blackman Redemption. A politikai kiállást kedvezőtlenül
„színezte”, hogy Marley és társai helyeselték a drogfogyasztást, maguk is
fogyasztották - véleményük szerint ez is szabadságvágyuk kifejezése volt.
A hetvenes évek elején Marley csatlakozott a rasztafari vallási
és társadalmi mozgalomhoz. A rasztafari eszmék jelentősen hatottak zenéjükre.
Marley, aki egy ideig Londonban élt és dolgozott, zenésztársaival 1974-ben
megjelentette a Rasta Revolution, 1976-ban a Rastaman Revolution című albumukat.
Valamivel korábban készült a szenzációs Burnin’ album, az I Shot The Sheriff
című dallal, amely Eric Clapton-nal lett világsiker. A korszak másik nagy
Marley-sikere,a Get Up, Stand Up.
Bob Marley ameddig bírta erővel, hatalmas
koncerteket adott, s még életében nagyon sok lemezt készített. Tisztázatlan
támadás érte őt otthonában 1976-ban, s ezután ismét Londonba települt.
Amikor 1981-ben rákbetegségben meghalt, megkezdődött lemezeinek nagy tömegű
újrakiadása és szédületes számú válogatás megjelentetése, természetesen számos
feldolgozás született dalaiból - a Boney M például a No Woman, No Cry-ra
csapott le.
Az életében kiadott lemezek közül is nehéz válogatni, de
kiemelést érdemel az Exodus, a Kaya, az erős politikai töltetű
Survival (ezen
hallható a Zimbabwe, az Africa Unite, a Wake Up, and Live), az African Herbsman.
Utolsó, életében megjelent albuma az 1980-as Uprising, míg a
Confrontation már
halála után került a rajongókhoz. Dalai és lemezei zömmel halála után kerültek
listák élére vagy élmezőnyébe. Csak a Billboardon 13 albuma lett első. Az
ezredforduló óta évente több válogatáslemeze jelenik meg.
Bob Marley lobogó
sörénye legalább annyira jelkép volt, mint Jimi Hendrix hajkoronája. Marley
felesége Rita, akivel 1966-ban házasodott össze, részt vett Bob harcaiban. Bob
legkevesebb 11 gyereket hagyott hátra, hármat Ritától. Közülük a legismertebb,
a szintén zenész David (Ziggy)
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2011
e-mail: Literatura.hu