"A punk ősapja."
Amerikai rock, punk, alternatív rockénekes, dalszerző,
producer és színész. Eredeti neve: James Newell Osterberg 1947.április 21., Muskegon, Michigan. |
A punk ősapjaként, nagyapjaként, keresztapjaként szokták
címkézni ezt a hatvanas évek végén feltűnt csodabogarat.
Sokféle stílus
alakította zenei világát. Rock, hard rock, new wave, jazz, pop és blues. Dalai
nem feltétlenül hoztak számára osztatlan népszerűséget, ám lemezei és dalai
közül több előkelő helyet is elért a Billboardon vagy más listákon, még
Nagy-Britanniában is. Együttesével , a Stooges-szal együtt 2010 óta a rock
halhatatlanja.
Gyermekkoráról keveset lehet tudni. Apja révén angol és ír,
anyja révén dán és norvég vér csörgedezik benne.
A hatvanas évek elejétől
kezdve dobosként lépett a zenei életbe. Sokan hasonlították őt a jó évtizeddel
korábban működő, bluesban és úgynevezett horror-rockban utazó Screaming Jay
Hawkinsra, s ő maga sem tiltakozott a hasonlítás ellen. Későn tűrhető szinten
megtanult gitározni, s billentyűs hangszereken is játszott.
Különböző
iskolai bandákban dobosként szerepelt eleinte. Első zenekara az Iguanes névre
hallgatott. A Rolling Stones
nyomán belekóstolt a bluesba is és Prime Movers néven szervezett csapatot maga
köré.
Bár a rock and roll maradt a kedvenc műfaja, mégis inkább keményebb
rock fel fordult olyan neves elődök nyomán mint Lou Reed, a Velvet Underground
legnagyobb egyénisége, vagy Jim Morrison, a
Doors frontembere. (Egy időben
egy zenekarban játszott Ray Manzarekkel, a Doors billentyűsével is.)
A
2009-bn elhunyt Ron Asheton gitárossal, basszusgotárossal, akivel hosszú ideig
játszott a Stooges együttesben, már főiskolai időkben zenésztárs volt - 1967-ben
szervezte meg a Psychedelic Stooges nevű zenekart. Kezdetben olajoshordók és más
hasonló tárgyak jelentették eszköztárukat, de egy idő után a hagyományos
hangszerekre tértek át. Első lemezeik, a The Stooges, a Fun House, a Lust for
Life és a Raw Power nem volt érdektelen, de nagy tömegeket nem tudott
megszólítani. Ugyanakkor a Fun House szerepelt a Rolling Stone magazin minden
idők 500 legjobb albumának listáján. A Stooges együttessel először 1968 és 1975
között dolgozott együtt.
Iggy Pop 1977-ben jelentkezett első szólólemezével,
a The Idiot-al. Ezután rendszeresen jelentkezett albumokkal, s
maga mögött tudhatta David
Bowie-t is. A brit énekes a hetvenes évek második felében dolgozott
Iggy Poppal, s egy időre Berlinben zenéltek.
Iggy Pop előadóként bekerült a
sztárok sokaságát felfedező Arista műhelyébe is. Első önéletrajza, az I Need
More 1980-ban jelent meg, nem kisebb személyiség, mint Andy Warhol előszavával.
Nem volt soha egy mellőzhető személyiség a pop-rock színtéren, amit bizonyítanak
közös produkciói többek között Madonnával (többször is) és Debbie Harryval.
A
2000-es években Iggy Pop ismét a Stoogesszal dolgozott. A zenekar és az énekes
nagy sikerrel lépett fel 2007-ben a Glastonbury fesztiválon. Iggy Pop a vegyesen
fogadott zenei karrier mellett színészként is szerepelt – több tucat filmben
kapott szerepet.
Iggy Pop több mint húsz albumot jelentetett meg az évek
során. A Lust For Life Hollandiában és Belgiumban bekerült a lista 10 legjobbja
közé. Kislemezei közül a Home 2., a Candy pedig az 5. helyet szerezte meg a
Billboard listáján. Noha az átütő közönségsiker elmaradt, a Billboard szakírói
több albumot magasra értékeltek.
Bár ellentmondásos figura, a már
említetteken kívül zenélt Slash-sh-sel, Tom Waitszel és Henry Rollonsszal.
2014-től a BBC foglalkoztatta rádiós műsorvezetőként. 2006 augusztusában
fellépett a Sziget Fesztiválon.
(Kovács Miklós)
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
copyright ©
László Zoltán 2014
e-mail: Literatura.hu