"Kis ember hatalmas hangszerrel és hanggal."
"Kis ember hatalmas hangszerrel és hanggal."
| Amerikai pop- és folkzenész, énekes, dalszerző, producer. Eredeti neve: Paul Frederic Simon 1941. október 13. Newark, New Jersey. |
 |
Az egyik legszebb hangú pop- és folkrock-énekes Paul Simon.
Amikor megszűnt szenzációs duója Art Garfunkellel, nem merült feledésbe, újabb
kitűnő koncertekkel, lemezekkel, s ami ezzel jár elismerésekkel bizonyított. Art
Garfunkellel közösen kiérdemelt Grammy-díjait, szólóban további 4-gyel
gyarapította,az Életműdíjat is megkapta. Saját jogán is a rock and roll
halhatatlanja lett, kitüntették a Library of Congress (Kongresszusi könyvtár)
Gershwin-díjával, valamint a Berklee College of Music tiszteletbeli doktori
címével. Emellett lemezei folyamatosan az élvonalban szerepeltek az amerikai és
európai listákon, több közülük az élre került. A Time magazin azt írta róla:
egyike annak a száz embernek, akik meghatározzák világunkat, kultúránkat.
Magyar zsidó család fia, apja a zsidótörvények elől menekült Amerikába,
kivándorlása előtt Magyarországon a Rádió zenekarának tagja volt. Paul fiatalon
a zene és irodalom iránt is érdeklődött. Tizenévesként későbbi zenésztársával és
barátjával, Art Garfunkellel közös kedvencük, az
Everly Brothers dalait énekelték. Tom
és Jerry nevű duójuk első kislemeze a Hey, Schoolgirllel
1957-ben jelent meg.
Paul a hatvanas közepéig több tucat dalt írt, többet
rögzített, néha fellépett Arttal és másokkal. Olykor álnéven is dolgozott (Jerry
Landisként vagy Paul Kane-ként)
(A
Simon and Garfunkel történetével külön szócikkben foglalkozunk.)
A két fiú (nem végleges) szakítása után Paul vitte többre. Már 1965-ben is
készített kitűnő szólólemezt, a hetvenes évektől – néhány csendesebb évtől
eltekintve – folyamatosan magas színvonalon bizonyított. Az 1973-as There Goes
Rhymin’ Simon, után az 1975-ös listavezető Still Crazy After All These
Years, majd az 1983-as Hearts And Bones óriási siker lett, akárcsak az
1986-os, „afrikai témájú", a Billboardon 3. helyezett Graceland amelyen
dél-afrikai zenészekkel és kórusokkal játszott együtt, és a slágerlistákra is
felkerült. Simon a dél-afrikai apartheid elleni küzdelem egyik szószólója volt.
Néhány évvel később Dél-Amerika, a latin zene ihlette meg: 1990-ben megjelent
Rhythm of The Saints című lemeze a szambának próbált új értelmezést adni.
1991-ben dél-afrikai és latin-amerikai zenészekkel ismét a Central Parkban
lépett színpadra óriási sikerrel, több százezer ember előtt. az eseményt
megörökítő albumnak azonban korántsem volt akkora keletje.
1991-ben
Budapesten is játszott (2008-ban súrolta” a magyar határt, Kismartonban, az
Esterházy kastélyban adott koncertet.)
A kilencvenes években viszonylag
csendes időszak köszöntött be pályáján. Ezekhez az évekhez fűződik talán
egyetlen kudarca, a The Capeman musical, a darabot néhány tucat előadás után
levették a műsorról.
A listán előkelő helyen jegyzettYou’re The One című
albuma után igazi meglepetés volt 2006-ban a Surprise album, amely megérdemelten
került előkelő helyre a listákon, a szakma is kedvezően fogadta. Brian Eno volt
a producere, közreműködő világnagyságok: Herbie Hancock, Bill Frisell gitáros és
Steve Gadd dobos.
2011-ben és 2012-ben újabb albumokkal rukkolt elő a So
Beautiful or So What valamint a Live in New York City kedvező kritikát kapott,
mindkettő listára került, s még egyszer az élvonalba került a Billboardon a
Graceland.
(Kovács Miklós)
| Listavezető kislemezek: 50 Years To Leave Your Lover (1975) Wonderful World (1978) Nagylemezek: The Paul Simon Songbook (1965) Paul Simon (1972) There Goes Rhymin’ Simon (1973) Still Crazy After All These Years (1975) Hearts and Bones (1983) Graceland (1986) Negotiations and Love Songs 1971-1986 (1988) The Rhythm of Saints (1990) Concert In The Park (1991) Paul Simon Anthology (1993) You’re The One (2000) The Studio Recordings 1972-2000 (2004) Surprise (2006) The Essential Paul Simon (2007) So Beautiful or So What (2011) Live in New York City (2012) |
  |
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
 |
 |
 |
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Litertaura.hu