1970-ben alakult amerikai zenekar.
Eredeti felállás: Tom Hamilton basszusgitár; Joey Kramer dob; Joe Perry gitár; Steven Tayler ének; Brad Whitford gitár; |
|
A kezdetben hagyományos rhythm and blues zenét játszó együttest Steven Tayler énekes és Joe Perry alapította 1970-ben, de csak három évvel később jelent meg a bemutatkozó albumuk, mely a zenekar nevét viselte. A Toys In The Attic című albumukat a kritika a hetvenes évek közepének egyik kiemelkedő alkotásaként tartja számon, a lemez két évig nem került le a Billboard százas listájáról, és tartalmazott egy slágert is (Walk This Way). A hetvenes évtized közepének legnagyobb amerikai sztárjai voltak, feljegyezték, hogy 1976 szeptemberében például harminc nap alatt kilencszázezer dollárt kerestek! Perry 1980-ban kivált, és megalakította saját együttesét. A bizonytalanoknak a zenekar 1982-ben válaszolt, megalkották az "év lemezét", a Rock In A Hard Place-t. Az albumon már két új tag is gitározik: Rick Duffay és Jimmy Crespo. Az Aerosmith különböző problémák - személycserék, Tyler drogfogyasztása, illetve a két vezéregyéniség művészi nézeteltérései miatt egy időre leállt, de 1987-ben szinte megfiatalodva megjelentették Permanent Vacation című LP-jüket, rajta a "Rag Doll" című slágerrel amely Európában is siker. Perry és Tyler ebben az időben olyan profi zeneszerzőkkel dolgozik együtt mint Holly Knight, valamint Desmond Child. Együttműködésük ereménye: a Looks Like A Lady illetve az Angel című számok melyek megjárják a toplisták előkelő helyeit. Az Aerosmith ezt követően kiadja a Pump-ot, amelyről négy kislemezt is kimásolnak, videoklipjeik pedig elnyerik az MTV Video Awards különböző díjait. Hatalmas sikert aratnak a RUN DMC társaságában előadott "Walk This Way" című dalukkal. 1991-ben csak a Pandora's Box című gyűjteményes albumot jelentetik meg. 1993-ban az év egyik legjobb lemezét adják ki Get A Grip címmel. "Livin On The Edge" című daluk videoklipjét a kitűnő filmrendező Russel Mullahy készítette. "Dream On" című daluk új verziója felkerült a "Last Action Hero" c. Schwarzenegger - film betétdalait tartalmazó nagylemezre. 1998-ig három zenei Grammy díjat nyertek (1989, 1991, 1997) és a Rolling Stone magazin 1991-ben a világ legjobb hard-rock együttesének járó díjjal tüntette ki. A kilencvenes évek közepén a banda újabb hullámvölgybe kerül és kiujúlnak a Perry és Tayler közötti ellentétek. Ennek következménye, hogy az 1997-ben megjelenő Nine Lives című albumuk visszhangtalan marad. Az együttes menedzserének lapátra tétele után, a következő korong Just Push Play már ismét a megszokott, klasszikus minőségű muzsikát produkálja és jelzi az Aerosmith még készül nyugdíjba vonulni. Ezt bizonyítja 2004-ben kiadott korongjuk is, a Hookin' on Bobo melynek meglepetése, hogy az együttes blues zenét játszik. Mégpedig nagyszerűen. Olyannyira, hogy hetekig vezetik a Blues Top 100-as listáját. 2005-ben még megjelenik egy koncertlemezük Rockin' The Joint címmel amely a Bilboard listáján a 24 helyre tornássza fel magát. És bár a zenekar továbbra is aktív, újabb stúdióalbumuk csak 2012-ben jelent meg.
Nagylemezek: |
 Rocks (1976.) |
 Draw The Line (1977.) |
 Live Bootleg (1978.) |
 Night In The Ruts (1979.) |
 Pandora's Box (1991.) |
 Gems (1988.) |
 Classics Live (1986.) |
 Rock In A Hard Place (1982.) Just Push Play (2001.) The Essential Aerosmith (2011) |
 Done With Mirrors (1985.) Hookin' On Bobo (2004.) Music From Another Dimension (2012) |
copyright © László Zoltán 2000 - 2012
e-mail: Literatura.hu
