Rick Wakeman magyar honlapja

Rick Wakeman
"A billentyűk varázslója"

Angol billentyűs, zongorista, zeneszerző.

Eredeti neve: Richard Christopher Wakeman

1949. május 18. London

Az angol progresszív - new age zene egyik legtermékenyebb zeneszerzője, a billentyűk koronázatlan királya, korán kezdett ismerkedni a hangszerével. Alig hét éves amikor zongorázni kezd és klasszikus zenei tanulmányokat folytat. Tizennégy évesen beiratkozik a Királyi Zeneakadémiára és csatlakozik az Atlantic Blues nevű együtteshez. Álma, hogy hangverseny- zongorista lehessen, olyan mint péladaképe: Liszt Ferenc. Az akadémiáról viszonylag hamar kirugják, mert a technikák gyakorlása helyett inkább klubokban zenél. Sessionzenészként közreműködik olyan együttesek felvételein mint a Black Sabbath vagy az Edison Lighthouse. Egy ilyen sessionzenélés alkalmával találkozik és csatlakozik a Strawbs nevű zenekarhoz. Két album megjelenése után Wakeman a Yes együtteshez csatlakozik, és elkezdi annak zenéjét a maga képére formálni. A Fragile című Yes korong sikere nagyban az ő nevéhez köthető, ami egyből sztár státuszba emelte a billentyűst. 1973-ban jelenik meg első szolóalbuma a The Six Wives Of Henry VIII és nagyon meleg fogadtatásban részesül mind a kritika, mind a közönság részéről. 1974-ben kiválik a Yes-ből és szolókarrierbe kezd. Következő nagylemeze szintén egy grandiózus alkotás, Utazás a Föld középpontja felé, Verne regénye nyomán egy rock és szimfónikus zenekarra írt narrált szimfónia. A narrátor David Hemmings volt. A meghökkentő alkotás nagy sikert aratott Amerikában és Európában egyaránt.
Következő gradiózus vállalkozása az Arthur király legendája szintén osztatlan tetszést aratott, aminek következtében egyre másra érkeztek a filmzene megrendelések. 1977-ben ismét csatlakozott a Yes-hez. 1981-ben Tim Rice szövegíróval közösen elkészítették Orwell 1984-című regényének színpadi musicall adaptációját, majd ismét filmzenék következtek. Wakeman sok más progresszív rocksztárral ellentétben úgy vészelte át a nyolcvanas éveket, hogy semmit sem veszített népszerűségéből, annak ellenére, hogy akadtak időnként gyengébbre sikeredett munkái is. Virtuozitása és sajátos, a klasszikus zenét magába ötvöző, divatirányzatoktól mentes zenei világa azonban, minden mélyponton átsegítette. Folyamatosan kereste az új kihívásokat, a zenei megújulás lehetőségét. 1988-ban Ramon Remedios operaénekessel készít közös albumot, melyen a görög és római mitológia elevenedik meg, 91-ben Lucio Fasciano olasz énekessel hozza létre a Fekete lovagok IV. Ferdinánd udvarában című lemezt, mely az olasz belcanto jellegzetességeit viseli magán. 1994-ben jelenik meg a Romance Of The Victorian Age mely a Viktoriánus kor zenei motívumaira építkezve idézi meg a kor hangulatát, többnyire zongorán. Következő igen izgalmas kísérlete az 1995-ös Cirque Surreal, ahol egy létező cirkuszi produkció aláfestő zenéjét komponálja meg. Az elvont zenei motívumok helyett ezen a korongon igazi rockzenét hallhatunk. 2000-ben készül el egyik legnagyszerűbb alkotása a Preludes To A Century, melyen ismét a zongora lehetőségeit aknázza ki és bizonyítja hihetetlen virtuozitását és zenei érzékenységét.
Számtalan stúdióalbuma mellett igen sok koncertlemeze is napvilágot látott, hiszen folyamatosan járja a világot és szerez örömet rajongóinak. Wakeman ma is aktív és bár utolsó lemeze 2009-ben jelent meg, várhatóan ismét előrukkol valami meglepővel és nagyszerűvel.
LZ

Nagylemezek:

The Six Wives Of Henry VIII (1973)

Journey To The Centre Of The Earth (1974)

Lisztomania (1975)

Myths And Legends Of King Arthur and the Knights Of The Round Table (1975)

No Earthly Connection (1976)

White Rock (1977)

Criminal Record (1977)

Rhapsodies (1979)

1984 (1981)

The Burning (1982)

Cost Of Living (1983)

Crimes Of Passion (1984)

Country Airs (1986)

The Family Album (1987)

A Suite Of Gods (1988)

Zodiaque (1988)

In The Beginning (1990)

Aspirant Sunset (1991)

Silent Nights (1991)

Time Machine (1991)

Black Knights At The Court of Ferdinand IV (1991)

Wakeman With Wakeman (1992)

Heritage Suite (1993)

African Bach (1993)

Romance Of The Victorian Age (1994)

Sea Airs (1994)

The New Gospels (1995)

The Seven Wonders Of The World (1995)

Soft Sword (1995)

Visions (1995)

Night Airs (1995)

Cirque Surreal (1995)

Orisons (1996)

Fields Of Green (1996)

Tapestries (1996)

Simply Acoustic: The Music (1997)

White Rock II (1999)

Two Sides Of Yes vol. I (2002)

Songs Of Middle Earth (2002)

Almost Classical (2004)

Out Of The Blue (2006)

Past, Present And Future (2009)

Visions Of Paradise (1996)

Aspirant Sunshadows (1996)

Themes (1998)

Preludes To a Century (2000)

Classical Variations (2002)

Hummingbird (2003)

Retro (2006)

From Brush & Stone (2009)

Dalszövegek/Lyrics

Fotók/Photos

Videók/Videos