James Brown magyar honlapja

"the Hardest Working Man in Show Business"

Amerikai multiinstrumentalista, énekes, zeneszerző.

Eredeti neve: James Joseph Brown

1933. május 3 Barnwell, Dél-Karolina.

2006. december 25 Atlanta, Georgia.

"Soul Brother Number One," "the Godfather of Soul," "the Hardest Working Man in Show Business," "Mr. Dynamite", ezek azok a címkék melyeket hosszú pályafutása alatt James Brownra aggattak, köztünk szólva egyiket sem érdemtelenül. Hiszen ő a kezdeti rock korszak egyik legnagyobb hatású muzsikusa, aki az R&B valamint a Soul zenét a funk-funky felé vezető úton elindította. Az amerikai dél szegénységébe született bele és sorsa mindvégig magán hordozza eredetének megmásíthatatlan bélyegét. Gospel korúsokban kezdett el énekelni, de még el sem kezdődött zenei pályája mikor fegyveres rablásért börtönbe került. Szabadulása után Bobby Byrd gospel együtteséhez csatlakozott és stílusuk hamarosan a rhythm&blues felé fordult. Első lemezeiken még a korabeli nagyok: Ray Charles, Louis Jordan és Little Richard hatása érződik, de Brown erőteljes, dinamikus előadásmódja már előrevetítí az eljövendő zenei sikerek egyedi stílusát. Első komolyabb sikerük a Please, Please, Please már James Brown & The Famous Flames néven jelent meg 1956-ban. Néhány további, kevésbé sikeres kislemez kiadása után 1958-ban könyvelhetnek el újabb toplistás helyezést a Try Me című koronggal. Az igazi áttörést azonban az 1963-as Live At The Apollo című album hozza meg, mely a kiadó meggyőződése ellenére (egy élő koncerten felvett album nem lehet sikeres), nemzetközi szupersztárrá avatja Brown-t. Ezzel kezdetét vette Brown igazi karrierje, mely nem elsősorban a sikerlistás dalaiban (van belőlük bőven), de főleg a "showman" igazi kibontakozási lehetőségeit megvalósító koncertekben mutatkozott meg. A Papa's Got A Brand New Bag és az I Got You lettek az első top 10-es lemezei, az előbbiért rögtön Grammy díjat is kapott. Az 1967-es Cold Sweat című albumot úgy tartják számon mint az első igazi funk kiadványt. Ekkor jelenik meg lemezein a "ritmikus beszélés" stílusa, melyet tekinthetünk a késöbbi rap előfutárának is. A Brown által létrehozott zenei újítások azonnal hatottak kortársaira. Stílusjegyei felfedezhetők a Sly & The Family Stone, Charles Wright & The Watts, Booker T. & The M.G-s, Temptations, valamint David Ruffin előadásmódjában, de még a korai Jackson 5 is sokban követte őt.
De természetesen senki sem lehet örökké a csúcson. A hetvenes évek közepétől Brown sztár státusza kezd megkopni, az általa létrehozott, az R&B zenei szabadságát a jazz ritmikai szigorával ötvöző stílus helyett a disco enyhén primitív ritmusvilága hódít, ami őt is kompromisszumokba kényszerítí bele. Az 1979-es The Original Disco Man című korong jól példázza ezt, még akkor is ha ebben a periódusban ez a legsikeresebb albuma. A nyolcvanas évek legnagyobb sikereit filmekben aratja: Blues Brothers, Doctor Detroit valamint a Rocky IV. Ez utóbbiban hangzik fel a Living In America című dala, mely ismételten Grammy díjat eredményez számára. Mindeközben drogproblémákkal küszködik és ismét összütközésbe kerül a törvénnyel, leültetik. Színpadi fellépéseit 2006 decemberében bekövetkezett haláláig nagy sikerrel folytatta, a James Brown Revue mára már a fogalom: a fergeteges szinpadi attrakció szinonímája.

"JPlay that funky music withe boy
Play that funky music right
Play that funky music white boy
Lay down the boogie and wear that funky music til you die"

Nagylemezek:

Please, Please, Please (1959)

Try Me! (1959)

Think! (1960)

Night Train (1961)

Tell Me What You're Gonna Do (1961)

Jump Around (1962)

Shout And Shimmy (1962)

Live At The Apollo (1963)

Prisoner Of Love (1963)

Pure Dynamite (1964)

Out Of Sight (1964)