Joe Cocker

"Az éjszaka és az ital ráncokat sző

Az időgép pedig pörögvén meg nem áll"

Angol énekes, szerző.

1944. május 20. Sheffield.

Mint annyi énekesnek, az 1944. május 20-án Sheffieldben született Joe Cocker-nek is Ray Charles volt a példaképe. Charles hatására a fiatal Cocker is próbálgatta hangszálait: 15 évesen egy helyi együttesben énekelt. Ám pártfogók hiányában alkalmi munkákból kellett megélnie: volt szerelő, lakatos és végül benzinkutas. A munka mellett nem hagyott fel az énekléssel. Első felvételét 1963-ban jelentette meg - egy Lennon - McCartney-szám feldolgozását, az I'll Cry Instead-et. A rockzenéből ekkor még mindig nem tudott megélni, így ismét a benzinkutasok cseppet sem irigylésre méltó életét élte. Pár csendes év után 1968-ban ismét egy csodálatos Lennon - McCartney - dalt énekelt - With A Little Help From My Friends:

"Mit gondolnál rólam, ha hamisan énekelnék?

Felállnál és ellenem fordulnál?

Csak add kölcsön a füledet és eléneklem neked a dalt.

És megpróbálok helyesen énekelni.

Óh, elboldogulok egy kis baráti segítséggel.

Magasra jutok egy kis baráti segítséggel.

Megpróbálom egy kis baráti segítséggel."

Cocker nem is remélhette, hogy csupán ez a "kis baráti segítség" elég lesz ahhoz, hogy végérvényesen a nagyok közé kerüljön. 1969 augusztusában őt is meghívták Woodstockba. Cocker a kevés angol fellépők egyike volt. Ekkor már a Grease Band nevű zenekar kísérte a különös hangú és öltözködésű énekest. A siker csakhamar mellé szegődött. Ezen felbuzdulva a 70-es években majdnem folyamatosan dolgozott. Nagylemezek készültek el, amelyeket a különböző kiadóknál (A & M, Regal Zonophone, Cube, Ely) jelentettek meg. 1970-ben Leon Russellel és új kísérőkkel dolgozott: Mad Dogs & The Englishmen. A hasonló című lemez bemutatóturnéja jelentős eszmei sikert hozott számára, számos helyen fellépett. Cocker azonban ekkor még nem volt eléggé otthon a rockbizniszben, így hét bőrt is lenyúztak róla és még így is alig kapott valamit. A sok munka, a megerőltető koncertek felőrölték szervezetét, és védekezésképpen a legrosszabbhoz, az alkoholhoz és a kábítószerhez menekült. Emiatt kénytelen volt több mint másfél évre visszavonulni. 1972-ben tovább folytatódtak a koncertek, Cocker ezúttal Ausztráliába is eljutott. De ezen a turnén kellemetlen dolog történt vele: botrányos viselkedés, erőszak és kábitószerfogyasztás címén őrizetbe vették. Ezután jött elő életmódjának visszaütője, az első idegösszeomlás, amit alkohollal kezelt. A hang minőségét erősen rontó életvitel fokozatosan érződött Cocker hangján. Ezt mutatta "művészneve" is: Mr. Smirglihang. 1974 után évekre eltűnt a rockzenei életből. A visszatérést - a szokáshoz híven - új sláger jelentette: a Half Moon. Ezután több lemeze is megjelent, majd több éves szünet következett, a pihenés és újrafeltöltődés időszaka. Albumait a nyolcvanas években is sokan keresték. Ekkoriban többnyire kétévente jelentek meg lemezei. A turnék tovább folytatódtak, de újabb kiugró sikert nem aratott. Megmaradt az átlagosan jó színvonalon. Zenéje a kilencvenes években sem ment át gyökeres változásokon. Néha egy jó videoklippje hetekig is megy a TV-ben, sőt több filmzenéhez is felhasználják dalait. Joe Cocker továbbra is aktív lemezkiadó és koncertszereplő. 1992 tavaszán hazánkba is eljutott, amikor Budapesten lépett fel. További Magyarországi fellépései: 1998-ban, 2002-ben (Kapcsolat), 2005-ben, 2007-ben (Debrecenben) és 2011-ben is.
Nagylemezek:

With A Little Help From My Friends (1969)

Joe Cocker (1970.)

Mad Dogs & Englishmen (1970.)

Cocker Happy (1971.)

Something To Say (1973.)

I Can Stand A Little Rain (1974.)

Jamaica Say You Will (1975.)

Stingray (1976.)

Live In L.A. (1976.)

Luxury You Can Afford (1978.)

Circles In The Stream (1978.)

Sheffield Steel (1982.)