"A blues (és a rock) sokszázszoros daltulajdonosa"
Amerikai énekes, bőgős, dalszerző. Eredeti neve: William James Dixon 1915. július 1. Vicksburg, Mississippi. 1992. január 29. Burbank, California. |
Willie Dixon amerikai énekes, bőgős, dalszerző
kozmetikázatlan, igazi forrásokhoz kötődő blueszenész volt. Még riválisai által
is elismert kiváló képességein túlmenően a szerénység, kedvesség, közvetlenség
jellemezte. Valószínűleg ötszáznál több szerzeménye gazdagította a blues és a
rock kincsestárát.
A Mississippi állambeli Vicksburgban született 1915.
július 1-jén. A színesbőrű zenész saját bevallása szerint nagyobb közönség előtt
Chicagóba költözéséig - a negyvenes évek második feléig - nem lépett színpadra,
bár egyes források tudnak korábbi fellépéseiről is. Fiatal korában bokszolt, és
irodalommal is foglalkozott. végül a zenénél kötött ki.
A Union Jubilee
Singers, a Five Breezes és a Big Trio együttesekkel zenélt. Az utóbbit Dixon
Chicagóban alakította, miután letöltötte börtöbüntetését, amelyet a
behívóparancs megtagadásáért kapott. Későbbi nevezetes zenekara, a Chicago Blues
All Stars. Példaképei között találjuk Little Brother Montgomeryt, Son House-t,
Robert Johnsont és Sonny Boy Williamsont. Az ötvenes évektől Dixon a blues
kiemelkedő személyisége lett, de kerülte a reflektorfényt, ezért viszonylag
ismeretlen maradt. A koncertezést és közönségét viszont mindig szerette.
Dixon elsősorban szerzőként volt meghatározó egyéniség, de hangszeres előadóként
is kiváló volt. Szerzeményei közül kiemelkedik a Little Red Rooster, az I Ain’t
Superstitious, az I’m The Blues, a Spoonful, az I Just Wanna Make Love To You, a
Back Door Man, az Evil, a Wang Dang Doodle és az I Can’t Quit You Baby, a My
Babe, a Wang Dang Doodle és a Hoochie Coochie Man. .
A fekete
blueszenészek közül Howlin Wolf, Muddy Waters
és Otis Rush dolgozta fel dalait. Gyakran zenélt együtt a kitűnő zongoristával,
Memphis Slim-mel. A hatvanas években a fehér angol és amerikai zenészek közül,
Alexis Korner, Graham Bond, a
Rolling Stones, a
Cream, a
Canned Heat, a Savoy Brown, a
Doors,
Jeff Beck, az Animals,
a Living Blues, a Ten Years After,
a Led Zeppelin
együttes és Eric Clapton
dolgozta fel dalait. Játszott a
Fleetwood Mac együttessel is Chicagóban. A rock and roll nagy
egyéniségei közül Elvis Presley,
Chuck Berry és Bo
Diddley is énekelt Dixon-számokat.
Dixon albumai közül a leghíresebb az I,m
The Blues és a Willie's Blues. Lemezeinek száma messze elmaradt a műfaj számos
nagyágyújától, pl. B. B. King-től vagy
John Lee Hooker-től.
Dixon
közreműködött a Blues Heaven Foundation létrehozásában, amely anyagilag
segítette a műfaj fennmaradását és terjesztését. A Chess kiadónál pályatársai
lemezeinek megjelentetésén fáradozott producerként. Fő szervezője és résztvevője
volt az Európába átránduló American Folk and Blues Festivalnak, A hagyományos
blues kategóriában 1988-ban Grammy-díjat nyert, a rock műfajára gyakorolt
hatását elismerve bekerült a a rock and roll halhatatlanjai közé. A kitűnő
zenész és szervező több súlyos betegségen esett át a nyolcvanas évektől,
cukorbetegség következtében egyik lábát amputálták, de egészen 1992. január
29-én bekövetkezett haláláig zenélt.
(Kovács Miklós)
copyright ©
László Zoltán 2011 - 2012
e-mail: Literatura.hu