"A mókás kedvű matrózból a rock and roll tragikus hőse lett."
"A mókás kedvű matrózból a rock and roll tragikus hőse lett."
| Amerikai rock and roll és rockabilly énekes, gitáros és
szerző. Eredeti neve: Vincent Eugene Craddock 1935. február 11. Norfolk, Virginia 1971. október 12. Newhall, Kanada |
 |
A Be-Bop-A-Lula, Gene Vincent szerzeménye, ő
maga vitte sikerre, s a rock and roll korszakának legalább akkora slágere volt,
mint a néhány évvel korábbi Tutti Frutti vagy a Sweet Little Sixteen. Be is
került a Rolling Stone magazin listájára, a minden idők 500 legjobb dala közé.
Számára is nagyon kevés idő adatott csillogásra, hiszen mindössze 36 évet élt,
de a rock and roll és a rockabilly halhatatlanjaként örök dicsőség övezi. A
másik nagyon híres száma, amelynek szintén szerzője a Bluejean Bop
volt.
Élete egyáltalán nem úgy indult, hogy valaha is slágerénekes, rock and
roll-hős lesz, bár fiatalon vonzódott a zenéhez, első gitárját 12 éves korában
kapta. Hatott rá a néhány évvel korábban befutott
Elvis Presley,
Jerry Lee Lewis,
Bill Haley és Carl Perkins, de
szívesen hallgatott, játszott countryt, gospelt és rhythm and bluest is. Ő maga
tizenévesen elsősorban a tengerre vágyott.
Sikerült elszegődnie ugyan
matróznak, de súlyos motorbalesetet szenvedett, s megnyomorodott a lába.
Miközben lábadozott, énekelni tanult, húszéves korára „rádióképes” előadó lett.
Egy countryrádióban kapott először lehetőséget 1955-ben. Az a dal, amely azután
védjegye lett, a Be-bop-a-lula 1956-ban született. Kortársai, majd a kései
utódok is nagyon sokféle stílusban és ritmusban dolgozták fel, tipikus házibuli
szám lett.
Az 1956-ban alakult Blue Caps nevű együttesével koncertezett (az
együttes neve – kék sapkák – tengerészálmaira utalt. ) A zenekar egyébként a
korszak egyik legjelentősebb formációja volt, jelentős mértékben segítette
Vincent előrenyomulását. A Be-Bop-A-Lula slágerlisták élmezőnyéig jutott, a
legjobb helyezése 7., több mint kétmillió fogyott belőle. . Nagyon kedvelték
rajongói a Bluejean Bop, a By The Light of Silvery Moon, a
Say Mama, a Cruisin, a Red Blue Jeans
and a Pony Tail és a Race With The Devil című
dalait és feldolgozásait. A Race With The Devil című második kislemeze sokkal
nagyobb siker lett Angliában, mint hazájában. Vincent a Blue Capsszel fellépési
lehetőséget kapott kaliforniai countrybárokban. Szerepelt a The Girl Can’t Help
It című filmben, az Ed Sullivan tv-showban.
A rock and roll korszak
nagyágyúinak dalai közül átvette a Mabellene-t, a Ready Teddyt és a Your
Cheating Heart című country-örökzöldet. Énekstílusa egyedi volt: erőteljes,
ugyanakkor kissé nyafogós, lihegős hangját könnyen felismerték a rádióhallgatók.
Életének újabb törése volt, amikor 1960 áprilisában, barátjával és pályatársával
Eddie Cochrannel Angliában egy autóban utaztak, amikor baleset következtében
Cochran meghalt. Az ő lába teljesen nyomorék lett, s lelkileg sem heverte ki a
tragédiát.
A hatvanas évekre gyakorlatilag eltűnt, csak a nosztalgiabulikra
tért vissza olykor, bár Európában egy ideig voltak még sikerei. Míg 1956-1960
között hét slágerlistás dala volt, 1960 után már csak 3-4. Még a műfaj
halhatatlanjaként sem jutott el Buddy Holly
vagy Eddie Cochran szintjére.
Második balesete után keményen ivott, ez felőrölte szervezetét, korai
halálát is az alkohollal hozták összefüggésbe.
(Kovács Miklós)
| Nagylemezek: Bluejean Bop (1956) Gene Vincent & His Blue Caps (1957) Gene Vincent Rock and Blue Caps Roll! (1958) Sounds Like Gene Vincent (1959) Crazy Times (1960) Crazy Beat (1963) Shakin' Up A Storm (1964) Gene Vincent’s Greateest (1969) The Day That Turned Blue (1971) Story Vol. 1-3 (1973) Born To Be a Rolling Stone (1985) The Capitol Collector’s Series (1990) Dance To the Bop (2004) A Million Shades Of Blue (2008) Rip It Up (2009) Gene Rocks (2010) |
   |
A CD-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!
 |
 |
 |
copyright ©
László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu