1980-ban egy méltató cikkben a francia Roland Barthes Antonionit mint a legjelentősebb modern művészt írta le, akinek jelszavai a "bölcsesség", az "éberség" és a "törékenység". Sehol nem ütköznek ki annyira ezek az értékek, mint az Egy nő azonosítása (1982) című filmben; ez a történet egy rendezőről szól, aki miközben női főszereplőt keres az új filmjéhez, új élettárs után is kutat, s a két törekvés kibogozhatatlanul összekeveredik az életében.