Michelangelo Antonioni

( 1912 - )

1960 májusában Cannes-ban bemutatták Michelangelo Antonioni A kaland című filmjét, amely a negyvenhat éves rendező hatodik játékfilmje volt. A kaland női főszereplője az addig ismeretlen Monica Vitti volt. A színésznő feltűnik a rendező következő filmjében, Az éjszakában (1961) is, s megint csak ő a főszereplője, Alain Delon oldalán, a Napfogyatkozás című filmnek, illetve a Vörös sivatagnak (1964). Az intelligens és élénk, a neurózis határán álló (a Vörös sivatagban pedig idegösszeomlást kapó) Vitti-figura határozza meg a hatvanas évek elejének e filmcsoportját, melyre a képi gazdagság jellemző; e filmek a modern világban uralkodó erkölcsi zűrzavarról szólnak.
A Vitti-filmek témái, ha nem is ennyire kihegyezetten, de már korábban jellemezték Antonioni munkáit. Az egzisztenciális zavar nem csupán korábbi játékfilmjeinek (például az 1950-es Cronica di un amore - Egy szerelem krónikája) szereplőit jellemezte, hanem korai dokumentumfilmjeinek a való életből vett figuráit is, így a sikertelen öngyilkossági kísérletet végrehajtókat, akikkel a Szerelem a városban című epizódfilmben 1953-ban riportot készített. Ahogy a rendező elhelyezi szereplőit a tájban, amely elnyeli őket és (különösen a Vörös sivatagban) sebezhetőnek, sőt jelentéktelennek mutatja valamennyiüket, annak már világos előzményei fedezhetők fel a korábbi filmekben.

Vissza       Tovább

copyright © László Zoltán 2004 - 2010
e-mail:
Literatura.hu