|
Olasz író, költő, kritikus, forgatókönyvíró és
rendező. Bolognában született. Apja katonatiszt, anyja tanítónő.
Szüleivel való bonyolult kapcsolata egész életére rányomja a bélyegét.
Első, friuli dialektusban írt verseskötete 1942-ben jelenik meg. A
bolognai egyetemen 1945-ben kap tanári diplomát.
Kitörölhetetlen nyomot hagy benne öccse erőszakos halála is (jugoszláv
partizánok gyilkolták meg 1945-ben). 1945 és 1949 között Casarsában
tanít. Egész életében mind reménytelenebb kísérleteket tesz arra,
hogy a gyerekkor, az egyszerű friuli emberek archaikus tisztaságát újra
megtalálja. A mítosz és valóság, a szent és a profán tragikus
szembenállása - amit csak a halál oldhat fel - valamennyi művének
központi témája lesz.
1949-ben édesanyjával Rómába költözik. Két korszakalkotó regénye mellett
újabb verses tanulmánykötetei is megjelennek. Pasolini sem életében, sem
műveiben nem hajlandó semmiféle dogmát, tekintélyelvet tiszteletben
tartani, ezért állandó támadások érik. A filmhez, mint a valóságot a
legközvetlenebb módon megragadó kifejezőeszközhöz, a hatvanas évek
elején fordul, az írást azonban soha nem hagyja abba. Máig tisztázatlan
körülmények között meggyilkolják Rómában.
1961-ben, harminckilenc évesen rendezi első filmjét, A csórót. A római
külvárosban talál rá a hozzá hasonlóan más, számkivetett hősökre, akik
csak törvényszegéssel tudják kifejezni tiltakozásukat a minden
autentikus értéket elpusztító korabeli olasz társadalom ellen. |