Pier Paolo Pasolini
Máté evangéliuma

A Mamma Róma (1962) egy utcalány és fia tragikus történetében a kispolgári élet megteremtésének illuzórikusságáról szól. Pasolini poétikájának egyik sajátossága ezekben a filmekben az egymással ellentétes elemek - neorealista környezetrajz, klasszikus zene, képzőművészeti utalások stb. - ötvözése. 1963-ban, a Rogopag című film egyik epizódjaként születik A túró, az emberi szenvedés és magány erőteljes kifejezése. Ezt követően három doku-mentumfilmet készít. A Máté evangéliuma (1964) magányos, kompromisz-szumra képtelen, tiszta és rendíthetetlen Krisztusában az örök forradalmárnak állít emléket.
Ideológiai válságának újabb terméke A madarak és ragadozó madarak (1966), keserű iróniával és öniróniával átitatott parabola életről, halálról, eszmékről, hatalomról és erkölcsről. Apa és fia (Totó és Ninetto Davoli) vándorlását követi nyomon az emberiség történelmét jelképező, semmibe vesző úton. Naiv és ártatlan figurájukat két szürreális mesében is felhasználja (A hold a földről nézve, 1966, A boszorkányok epizódja; valamint a Mik a felhők? 1967, a Szeszély olasz módra epizódja). A filmek mind tartalmi, mind stilisztikai szempontból átvezetnek következő alkotói korszakába
 

Vissza      Tovább

copyright © László Zoltán 2010
e-mail: Literatura.hu