Alfred Sisley
(1839 — 1899)
Sisley képviseli Monet mellett az impresszionizmust teljes tisztaságában. Első festményei, nevezetesen amelyeket 1866-ban először küldött be a Salonba, Corot és Courbet modorában készültek. Egész művészete majdnem kizárólag a tájra korlátozódik, sőt valamennyi tájképét a Szajna völgyében, Ile-de-Franceban, s legfőképp Fontainebleau környékén festette. Bámulatosan s Monet-hoz hasonló érzékenységgel tudta visszaadni a lomb rezgését vagy a víztükör csillogását; ugyanakkor határozottabban megőrizte a táj szerkezetét, mint Monet, a látványt nem redukálta vibráló színekkel kifejezett fényhatásokra; formái zártak maradnak, nem oldódnak fel az atmoszférában. Művészetében nincs semmi módszeresség. Nem vette át Boudin alacsony horizontjait, s némely vásznán csak azért hagyott nagy helyet az égboltnak, mert színével, mozgalmasságával szervesen hozzátartozik az ábrázolt témához.
Festményei láttán mindannyiszor az az érzésünk, hogy tudása legjavát adta. Elképzelni sem lehet kuszább sűrűséget, mint amilyeneket ő festett a fontainebleau-i erdőben, kétségbeesettebb árvízi jelenetet az ő port-marlyi vásznainál, bánatosabb fényű havas tájakat, mint louveciennes-i képei, ragyogóbb tavaszt, mint amilyeneket Saint Mammés-ban alkotott. Sisley 1879 után végleg Moret-ban telepedett le. Életéről és művészetéről keveset írtak, holott neki is ugyanaz a művészsors jutott osztályrészül, ami a többi impresszionista festőnek; ifjúkorában - Bazille-hoz, Monet-hoz és Renoirhoz hasonlóan - Sisley is a Gleyre-féle műterem kurzusaira járt, s a nyomor éveiben ő is Murer pékmester és műgyűjtő szerény támogatását élvezte. Művészetének egyesegyedül az érzékenység a forrása, s ily módon nem is nagyon alkalmas rá, hogy terjedelmes kommentárokat fűzzenek hozzá.
Sisley-t semmi sem ingatta meg meggyőződésében, sem angliai utazásai, sem a nyomor, sem pedig a Salonban való szereplés utáni vágyakozás. Amilyen szerény volt ambícióit tekintve, éppoly makacsul kitartott meggyőződése mellett, s mindvégig hű maradt önmagához és barátaihoz.