Eredeti neve: Chester Burton Atkins
1924. június 20. Luttrell, Tennessee.
2001. június 30. Nashville, Tennessee .

Chet Atkins története

"Gitár úr a rockerek példaképe volt."
Chet Atkins, a Gitár Úr, a country mestereként vált fogalommá
a zenésztársadalomban, ám a klasszikus zene, a jazz és a popzene sem volt idegen
tőle. Les Paul, Django Reinhardt, a Carter Family, Jimmie Rogers, Hank Williams
volt a példaképe, s szinte áttekinthetetlenül hosszú azoknak a listája, akik őt
választották példaképüknek. Több mint hetven sorlemez, számtalan forrás értékű
válogatás őrzi emlékét. Sok lemeze dala került fel a listák élvonalába, még első
helyre is jutott. A Grammy életműdíjasa, összesen 14-et nyert el a legrangosabb
zenei trófeából. A countryzene halhatatlanja, halála után került a rock
halhatatlanjai közé. Számos country-díj kitüntetettje, a Rolling Stone
szakmagazin 100-as gitáros-listáján a 21. helyet érdemelte ki. Virtuóz
akusztikus zenész volt, nélküle soha nem kerülhetett volna a countryzene a pop
slágerlistáira.
Chet Atkins ötéves korában ukulelén kezdte a zenélést, majd
hegedűvel folytatta, s kilencéves korára jutott el a gitárhoz. Apja zenetanár
volt, testvére Les Paullal, a múlt század másik folk- és countryzenét játszó
gitárzsenijével játszott. Ő maga középiskolai tanulmányait elvégezve vette
komolyra a zenélést. Rádióműsorokban is dolgozott. Fiatal éveiben Atkins hegedűn
dixielandet játszott, majd eljutott a countryhoz és a folkzenéhez, de közben
belekóstolt a rock and rollba.
Huszonhárom éves korában az RCA lemezkiadó
kötött szerződést vele. Egyetlen nap alatt 16 felvételt készítettek vele, de
ezekkel még nem sikerült betörnie a zene piacára. Nem sokkal később
bemutatkozhatott a Grand Ole Opryban, a countryzene nashville-i szentélyében. A
negyvenes évek végén a countryzene egyik legfontosabb ihletőjének számító Carter
Familyvel is koncertezett.
Viszonylag későn, 1953-ban jelent meg első lemeze,
a Chet Atkins’ Gallopin’ Guitar. Azután ontotta a saját
albumokat. Elvis Presley
Heartbreak Hoteljének közreműködője volt, játszott az Everly Brothersszel, Hank
Williamsszel, Jim Reevesszel, Hank Snow-val, Floyd Cramerrel, Boots Randolph-fal
és másokkal. A nashville-i hang megteremtőjének tekintik. Már az ötvenes évek
végén kiérdemelte a Mr. Guitar (Gitár úr) művésznevet. Sajátos
játékstílust alakított ki: hüvelykujjával és többnyire jobbkezének két első
ujjával pengetett.
A newporti jazzfesztiválra is meghívást kapott1960-ban,
de a zavargások miatt ez a fellépése elmaradt. A hatvanas években Les Paullal,
Hank Snow-val, Doc Watsonnal együtt koncertezett és készített lemezt. Rengeteg
tehetséget fedezett fel, köztük Waylon Jenningst, Charley Pride-ot, Don Gibsont
és másokat.
A hatvanas évek végén az RCA alelnöke lett, s létrehozta a
Studio B-t, innen indult Bobby Bare, Dolly
Parton, Porter Wagoner és mások pályája. Dalait énekelte-játszotta
többek között Ray Charles,
Duane Eddy, Albert Lee, Wanda Jackson. Zenészként vagy producerként
közreműködött Roy Orbison,
Charlie Rich, Roger Whittaker és nagyon sok más zenész lemezén. A rock and roll
művelői közül mások mellett Eddie Cochran, a Ventures együttes és
George Harrison is
példaképének tekintette, akárcsak George Benson jazzgitáros.
A hetvenes évek
végén szakított az RCA-val, mert a cég irányítói nem teljesítették azt a régi
vágyát, hogy jazzlemezt készíthessen. Ennek ellenére még az RCA-nál készítette
egyik legsikerültebb lemezét, a Chester&Lestert Les Paul
közreműködésével.
A Columbiához 1982-ben szerződött, első albuma 1983-ban
jelent ennél a társaságnál, egészen a kilencvenes évek végéig dolgozott itt.
Segítette Mark Knopflert, Jerry Reedet és Tommy Emmanuelt lemezfelvételeik
során.
Chet Atkinst a kilencvenes évek végén agydaganattal operálták, attól
kezdve eltűnt a zene világából.
(Kovács Miklós)
Nagylemezek
- Chet Atkins’ Gallopin’ Guitar (1953)
- Stringing Along With Chet Atkins (1953)
- Sessions With Chet Atkins (1954)
- Chet Atkins in Three Dimensions (1955)
- Finger Style Guitar (1956)
- Chet Atkins at Home (1957)
- Chet Atkins in Hollywood (1959)
- Mister Guitar (1959)
- Chet Atkins’ Workshop (1961)
- Our Man in Nashvilee (1963)
- Guitar Country (1964)
- More of That guitar Country (1965)
- Solo Flights (1968)
- Chet Picks on The Pops (1969)
- Me and Jerry (1970)
- Now and Then (1972)
- Chet Atkins Picks on Jerry Reed (1974)
- The Night Atlanta Burned (1975)
- Chester&Lester – Les Paullal (1976)
- Me and My Guitar (1977)
- Tennessee Guitar Man (1984)
- Stay Tuned (1985)
- Sneakin’ Around (1991)
- The Essential Chet Atkins (1996)
- The Day Finger Picker Took Over The World (1997)
- Simpatico (1994)
- Almost Alone (1996)
- Workshop (2012)







