Literatura.hu · Rock Legendák

Chet Atkins

Amerikai gitáros, dalszerző, producer.

Eredeti neve: Chester Burton Atkins

1924. június 20. Luttrell, Tennessee.

2001. június 30. Nashville, Tennessee .

Chet Atkins története

Chet Atkins
"Gitár úr a rockerek példaképe volt."

Chet Atkins, a Gitár Úr, a country mestereként vált fogalommá a zenésztársadalomban, ám a klasszikus zene, a jazz és a popzene sem volt idegen tőle. Les Paul, Django Reinhardt, a Carter Family, Jimmie Rogers, Hank Williams volt a példaképe, s szinte áttekinthetetlenül hosszú azoknak a listája, akik őt választották példaképüknek. Több mint hetven sorlemez, számtalan forrás értékű válogatás őrzi emlékét. Sok lemeze dala került fel a listák élvonalába, még első helyre is jutott. A Grammy életműdíjasa, összesen 14-et nyert el a legrangosabb zenei trófeából. A countryzene halhatatlanja, halála után került a rock halhatatlanjai közé. Számos country-díj kitüntetettje, a Rolling Stone szakmagazin 100-as gitáros-listáján a 21. helyet érdemelte ki. Virtuóz akusztikus zenész volt, nélküle soha nem kerülhetett volna a countryzene a pop slágerlistáira.
Chet Atkins ötéves korában ukulelén kezdte a zenélést, majd hegedűvel folytatta, s kilencéves korára jutott el a gitárhoz. Apja zenetanár volt, testvére Les Paullal, a múlt század másik folk- és countryzenét játszó gitárzsenijével játszott. Ő maga középiskolai tanulmányait elvégezve vette komolyra a zenélést. Rádióműsorokban is dolgozott. Fiatal éveiben Atkins hegedűn dixielandet játszott, majd eljutott a countryhoz és a folkzenéhez, de közben belekóstolt a rock and rollba.
Huszonhárom éves korában az RCA lemezkiadó kötött szerződést vele. Egyetlen nap alatt 16 felvételt készítettek vele, de ezekkel még nem sikerült betörnie a zene piacára. Nem sokkal később bemutatkozhatott a Grand Ole Opryban, a countryzene nashville-i szentélyében. A negyvenes évek végén a countryzene egyik legfontosabb ihletőjének számító Carter Familyvel is koncertezett.
Viszonylag későn, 1953-ban jelent meg első lemeze, a Chet Atkins’ Gallopin’ Guitar. Azután ontotta a saját albumokat. Elvis Presley Heartbreak Hoteljének közreműködője volt, játszott az Everly Brothersszel, Hank Williamsszel, Jim Reevesszel, Hank Snow-val, Floyd Cramerrel, Boots Randolph-fal és másokkal. A nashville-i hang megteremtőjének tekintik. Már az ötvenes évek végén kiérdemelte a Mr. Guitar (Gitár úr) művésznevet. Sajátos játékstílust alakított ki: hüvelykujjával és többnyire jobbkezének két első ujjával pengetett.
A newporti jazzfesztiválra is meghívást kapott1960-ban, de a zavargások miatt ez a fellépése elmaradt. A hatvanas években Les Paullal, Hank Snow-val, Doc Watsonnal együtt koncertezett és készített lemezt. Rengeteg tehetséget fedezett fel, köztük Waylon Jenningst, Charley Pride-ot, Don Gibsont és másokat.
A hatvanas évek végén az RCA alelnöke lett, s létrehozta a Studio B-t, innen indult Bobby Bare, Dolly Parton, Porter Wagoner és mások pályája. Dalait énekelte-játszotta többek között Ray Charles, Duane Eddy, Albert Lee, Wanda Jackson. Zenészként vagy producerként közreműködött Roy Orbison, Charlie Rich, Roger Whittaker és nagyon sok más zenész lemezén. A rock and roll művelői közül mások mellett Eddie Cochran, a Ventures együttes és George Harrison is példaképének tekintette, akárcsak George Benson jazzgitáros.
A hetvenes évek végén szakított az RCA-val, mert a cég irányítói nem teljesítették azt a régi vágyát, hogy jazzlemezt készíthessen. Ennek ellenére még az RCA-nál készítette egyik legsikerültebb lemezét, a Chester&Lestert Les Paul közreműködésével.
A Columbiához 1982-ben szerződött, első albuma 1983-ban jelent ennél a társaságnál, egészen a kilencvenes évek végéig dolgozott itt. Segítette Mark Knopflert, Jerry Reedet és Tommy Emmanuelt lemezfelvételeik során.
Chet Atkinst a kilencvenes évek végén agydaganattal operálták, attól kezdve eltűnt a zene világából.
(Kovács Miklós)

Nagylemezek

  • Chet Atkins’ Gallopin’ Guitar (1953)
  • Stringing Along With Chet Atkins (1953)
  • Sessions With Chet Atkins (1954)
  • Chet Atkins in Three Dimensions (1955)
  • Finger Style Guitar (1956)
  • Chet Atkins at Home (1957)
  • Chet Atkins in Hollywood (1959)
  • Mister Guitar (1959)
  • Chet Atkins’ Workshop (1961)
  • Our Man in Nashvilee (1963)
  • Guitar Country (1964)
  • More of That guitar Country (1965)
  • Solo Flights (1968)
  • Chet Picks on The Pops (1969)
  • Me and Jerry (1970)
  • Now and Then (1972)
  • Chet Atkins Picks on Jerry Reed (1974)
  • The Night Atlanta Burned (1975)
  • Chester&Lester – Les Paullal (1976)
  • Me and My Guitar (1977)
  • Tennessee Guitar Man (1984)
  • Stay Tuned (1985)
  • Sneakin’ Around (1991)
  • The Essential Chet Atkins (1996)
  • The Day Finger Picker Took Over The World (1997)
  • Simpatico (1994)
  • Almost Alone (1996)
  • Workshop (2012)
  • Christmas with Chet Atkins

    Christmas with Chet Atkins

  • The Other Chet Atkins

    The Other Chet Atkins

  • Chet Atkins in Hollywood

    Chet Atkins in Hollywood

  • Solid Gold ’69

    Solid Gold ’69