Literatura.hu · Rock Legendák

Emerson, Lake & Palmer

1969-ben alakult angol zenekar.

Eredeti felállás: Keith Emerson billentyusök;

Greg Lake gitár, basszusgitár, ének;

Carl Palmer dob, ütohangszerek.

Az eredeti felállás elhunyt tagjai

  • Keith Emerson – 2016. március 11.
  • Greg Lake – 2016. december 7.

Emerson, Lake & Palmer története

"Hogyan lehet szólógitár nélkül nagyszerűt alkotni? Így!"

  A progresszív rock képviselőihez sorolják az ELP tagjait. Ezt a fogalmat az olyan együttesek megjelölésére használják, amelyek többnyire több, magas színvonalú zenei stílust szimfonikus rock, art rock és egyéb elemeket is ötvöznek zenéjükben. Mindhárom tag híres együtteseket hagyott ott: Keith Emerson a NICE lelke volt, Greg Lake a KING CRIMSON "királyi udvarában" tevékenykedett, Carl Palmer az ATOMIC ROOSTER-ben püfölte a bőröket. Az 1970-ben egymásra talált három zenész első sikeres fellépése a Wight-szigeti fesztiválon volt. A billentyűvirtuóz Emerson hangszeres tudásával a legjobbak közé tartozott. Gyakran kölcsönzött klasszikusoktól, de imádta a rögtönzéseket is. Az egész együttes vonzódott a komolyzenéhez, de a tiszta rockra is kellő figyelmet fordítottak. Gyakran dolgoztak fel klasszikus komolyzenei műveket, mint például Muszorgszkij - Egy kiállítás képei című művét. A darab hangulatát tökéletesebben adták vissza, mint egy nagyzenekar. A mű talán legmeglepőbb része az volt, amikor Lake lágy hangján szólalt meg a Promenád, a séta téma. Csajkovszkij Diótörője is megfogta az előadók és a hallgatóság szívét. Mi magyarok talán méltán büszkék lehetünk arra, hogy Emerson Steinway zongoráján Bartók Béla Allegro Barbaróját is bevette műsorába. Ez a darab az első lemezük egyik népszerű színfoltja volt. A következő albumuk, a Tarkus egy mesejáték megzenésítése, korban ugyan visszalépés, de előrelépés a zenében. A trió 1970 és 74 között a brit progresszív zenei élet fő meghatározója a YES és a JETHRO TULL mellett. Előadásaik során Emerson milliónyi improvizációval bűvölte a közönséget. Temperamentumát bizonyítja, hogy szólói közben "megmászta" hangszerét, gyakran döntögette Hammond orgonáját - óriási erejű zajt, recsegést csalva elő belőle. Volt amikor magára döntötte, és a másik oldalról futtatta ujjait a billentyűkön. Elofordult az is, hogy két-három kést szúrt bele a szintetizátorba, vagy korbáccsal püfölte hangszereit. Csupán a zongoránál szelídült le, viselkedett normálisan. Lake biztos és precíz basszusjátéka mellett kellemes és képzett énekhangjával erősítette a háromlábú építmény zenei teljesítményét. Az ELP harmadik egyénisége Carl Palmer. Ő volt az a csodabogár, aki csak akkor érezte jól magát, ha mind a négy oldalról dobok és gongok vették körül. Egy biztos, nem volt klausztrofóbiája. Az o szólói nyújtottak pihenést a másik két zenésznek, de nem neki. A villámkezű dobos hihetetlenül gyors felpörgetésekre volt képes. Ha már elunta a szimpla bőrverést, letette a dobverőket, és két hatalmas gongütőt vett elő, miközben a lábdob monoton dübörgése repesztette a füleket. A sikeres együttes legjobbnak tekinthető lemeze, a Brain Salad Surgery 1973-ban készült. A lemez összefoglalta az addigi irányvonalakat, próbálkozásokat, és egy fantasztikus LP-ben egyesítette. 1974-ben egy tripla koncertlemez jelent meg: "Isten hozott benneteket, barátaim a showhoz, amelynek sohasem lesz vége". Az ELP ebben a három albumban tudása és ötletei legjavát nyújtotta. Ezután hosszú pihenés következett - három évig nem jelent meg újabb lemezük. 1977-ben az addig még ki nem adott számaik jelentek meg. A dupla lemez érdekessége az első szám, Emerson komolyzenei darabja, a Concerto. A háromtételes mű előadásában szimfonikus együttes segédkezett. Ezenkívül Lake balladái találhatók még a korongon. Ezek után már nem tudtak igazán újat nyújtani. Koncertjeiket ennek ellenére még mindig sokan látogatták, hiszen a régi nagy sikereket adták elő - hatalmas fényshowval kísérve. Az eredetiség elvesztése azonban elindította a bomlás folyamatát. Hattyúdalként kiadtak még egy lemezt, és 1979-ben elváltak útjaik. Az együttes öröksége 25 arany - és több mint 10 platinalemez. A tagok különböző helyeken próbálkoztak régi nívójuk visszaszerzésére. Palmer a PM-be ment, Lake saját együttest alapított GARY MOORE-ral, Emerson szólólemezeket készített. Mind Lake, mind Palmer játszott az Asiá-ban is. 1985-ben Emerson-ék újra létrehozták az ELP-t. Palmer helyén ekkor a világhírű dobos, Cozy Powell szerepelt. A "nyolckarú"-val készült LP azonban nem volt igazán jó ELP-darab. Három év múlva Emerson újból létrehozott egy másik triót, de mire Carl Palmert megszerezte a dobok mögé, addigra elvesztette Greg Lake-et, így jött létre az egylemezes Three együttes. A tagok nevei azóta itt is, ott is felbukkannak különböző zenei rendezvényeken. Az 1992-es esztendő azután ismét elhozta a siker reményét, újra összeállt az eredeti három muzsikus, és megjelent a Black Moon. Az albumról két dal is szerepelt a listákon. Még ebben az évben felléptek Budapesten is óriási sikerrel. Alkalmilag a mai napig zenélnek, koncerteket adnak, de újabb stúdióalbumuk már nem jelent meg.

Nagylemezek

  • Emerson, Lake & Palmer (1970.)
  • Tarkus (1971.)
  • Picture At An Exhibition (1971.)
  • Trilogy (1972.)
  • Brain Salad Surgery (1973.)
  • Welcome Back My Friends Show Ends (1974.)
  • Works, Volume I. (1977.)
  • Works, Volume II. (1977.)
  • Love Beach (1978.)
  • In Concert (1979.)
  • The Best Of ELP (1980.)
  • Black Moon (1992.)
  • Works Live (1993.)
  • Return Of The Manticore (1993.)
  • Live At The Royal Albert Hall (1993.)
  • Classic Rock (1994.)
  • Best Of Emerson, Lake & Palmer (1994.)
  • Greatest Hits Live (1997.)
  • Then & Now (1998.)
  • Live In Poland (2003.)
  • Fanfare (2004.)
  • Pomp & Ceremony (2006)
  • Brain Salad Surgery

    Brain Salad Surgery

  • Emerson, Lake & Palmer

    Emerson, Lake & Palmer

  • Works Volume 1

    Works Volume 1