Literatura.hu · Rock Legendák

The 5th Dimension

1960-ban alakult amerikai pop, soul énekegyüttes.

Eredeti felállás: Marilyn McCoo

Florence LaRue

Billy Davis jr.

Lamonte McLemore

Ron Townson

Elhunyt tagok

  • Ronald Townson – 2001. augusztus 2.
  • Lamonte McLemore – 2026. február 3.

The 5th Dimension története

"A Hair betétdalaival csinálták meg a szerencséjüket."

A könnyű, laza pop- és soul egyik legkiválóbb társulata volt a hatvanas-hetvenes évek fordulóján ez a Los Angelesből indult formáció, amely máig sem szűnt meg működni. Stílusukra az „alap” műfajok mellett jelentősen hatott a hippivilág zenéje is. Nem véletlenül talán legnagyobb sikerük az a kislemez, amelyen egybedolgozták a Hair nyitó és záródalát, az Aquariust és a Let The Sunshine Int. Színvonalas szerzőik között megtalálható többek között Laura Nyro, Burt Bacharach, Hal David, Jimmy Webb és mások. Bár létezésüket a hatvanas évek legelejétől számítják, csak 1966-1967-ben váltak széles körben ismertekké. A több előkelő helyre került daluk mellett Grammy-díjak is bizonyították tehetségüket. A Fifth Dimension 2002.ben bekerült az énekegyüttesek halhatatlanjai közé is. Szívesen fogadta őket vokalistaként Ray Charles is.
Johnny Rivers, az ötvenes évek énekes sztárja és zeneszerzője figyelt fel a vokálra és szerződtette saját lemezcégéhez, a Soul Cityhez. A listákon 1967-ben kezdték meg a menetelést: Up Up and Away című daluk a 7. helyezett volt a Billboardon és bekerült a huszas listára az egészen más zenei világban nyomuló Mamas and Papastól átvett Go Where Yo Wanna Go is. Up, Up and Away című albumuk is bekerült a Billboard 10 legjobbja közé.
Következő évben nagyobb sebességre kapcsoltak: az Up, Up and Away három Grammy-díjat sepert be, 1968. nyarán Laura Nyro Stoned Soul Picnic című dalából már több mint egymilló példány fogyott, 3. lett a listán, de nem sokkal maradt le a legjobb tízesből a Sweett Blindness sem. Az a bizonyos Hair-kislemez 1969-ben a Billboard első helyezettje, akárcsak a Wedding Bell Blues az Aquarius/Let The Sunshine In hárommilliós eladást és Grammy-díjakat hozott számukra, s a kislemez Angliában is a 11, a Wedding Bell Blues pedig 16. lett. A hatvanas évek végétől rendszeresen szerepeltek a különböző rangos TV-műsorokban, például Frank Sinatra és Woody Allen showjában. Az utolsó listavezető kislemezük az 1972-es If I Could Reach, de több daluk is listára került egészen a kilencvenes évek derekáig.
A The Fifth Dimension 1970-ben távozott a Soul City lemezkiadótól, azután több neves lemezcéggel szerződött – köztük a Bell Records, az ABC és a Motown is is fogadta kis-és nagylemezeiket.
A hetvenes évektől kezdődtek a személyi változások az együttesben. Elsőként Marilyn McCoo távozott, helyén meglehetősen sűrűn változtak az énekesnők. Ron Townson egy időre szólópályával próbálkozott, majd visszatért. Akkoriban hagyta ott a társaságot Billy Davis Jr, az ő pótlására is sokan vállalkoztak. Az egyik legkitartóbb volt az őstagok között LaMonte McLemore, aki 2006-ban vonult vissza a zenéléstől. Florence LaRue viszont egészen a 2010-es évekig kitartott társai mellett.
Marilyn McCoo és Billy Davis a távozás után külön-külön saját útjukat járták, de 2011-ben együtt szerepeltek Cliff Richard lemezén.
(Kovács Miklós)

Nagylemezek

  • Listavezető kislemezek:
  • Wedding Bell Blues (1969)
  • Aquarius/Let The sunshine In (1969)
  • One Less Bell To Answer (1971)
  • Never My Love (1971)
  • If I Could Reach You (1972)
  • Up, Up and Away (1967)
  • Stoned Soul Picnic (1968)
  • The Age of Aquarius (1969)
  • Portrait (1970)
  • Love’s Lines, Angles and Rhymes (1971)
  • The Fifth Dinension Live (1971)
  • Individually&Collectively (1972)
  • Soul&Inspiration (1974)
  • The Very Best of The 5th Dimension (1982)
  • Anthology 1967-1973 (1986)
  • In The House (1995)
  • The Ultimate 5th Dimension (2005)
  • The Essential 5 th Dimension (2011)
  • Portrait

    Portrait

  • Up, Up and Away

    Up, Up and Away

  • Portrait / Love’s Lines, Angles and Rhymes

    Portrait / Love’s Lines, Angles and Rhymes