Literatura.hu · Rock Legendák

Three Dog Night

1968-ban alakult amerikai együttes.

Eredeti felállás: Danny Hutton ének,

Chuck Negron ének,

Cory Wells ének,

Michael Allsup gitár, Floyd Sneed dob,

Joe Schermie basszusgitár, Jimmy Greenspoon billentyűs;

Elhunyt tagok

  • Chuck Negron – 2026. február 2.
  • Cory Wells – 2015. október 20.
  • Floyd Sneed – 2023. január 27.
  • Joe Schermie – 2002. március 25.
  • Jimmy Greenspoon – 2015. március 11.

Three Dog Night története

Three Dog Night
"A rocktörténelem legsikeresebb kutyái."

Az 1969-1974 közötti periódus legsikeresebb amerikai együttese, 21 sikerlistás slágerrel és 12 aranyalbummal, több mint 40 millió eladot lemezzel. A Three Dog Night sikerét leginkább annak az alapötletnek köszönheti mely abban a korszakban merőben szokatlannak hatott, hogy három frontember, énekes mögé szervez egy négytagú rockzenekart. A későbbiekben, különösen a disco korszakban ez a felállás ugyancsak népszerű lett és sikeres formációk tucatjai számára szolgált példaképül. Az együttest a három énekes: Danny Hutton, Chuck Negron és Cory Wells alapította 1968-ban, Los Angelesben és már első lemezükkel osztatlan sikert arattak. A korongon három olyan sláger található mely azonnal felkerült a listákra: Nobody, Try A Little Tenderness és a Harry Nillson által komponált One. Mellesleg az is a zenekar különlegességei közé tartozott, hogy nem a tagok írták a dalokat, feldolgozásokkal vagy külső zenészek által írt számokkal hódították meg a közönséget. Míg a többi formáció koncepciókban gondolkodva használta ki a nagylemez adta lehetőségeket, ők kislemezek gyűjteményének tekintették az albumot. Ha meg kell határozni a "kutyák" zenei hovatartozását, akkor azt mondhatjuk, hogy a rock kommerszebb ágát képviselték, szép melódiákkal, kihasználva a három énekes adta lehetőségeket, a többszólamuságot és a kíséret keményebb hagzása közötti disszonanciát. A rock műfajon belül, ők mindenképpen a soft hangzás képviselői és a pop-rock műfaji előfutárai. Még ugyanabban az évben, tehát 69-ben megjelent második albumuk is mely az elsőhöz hasonló sikert aratott. Ezen a lemezen található a Laura Nyro által írt Eli's Coming című, a Top Ten-be is bekerült slágerük, valamint az akkor még ismeretlennek számító angol szerzőpáros, Elton John és Bernie Taupin Lady Samatha című száma. 1970-71 hasonlóan nagy sikereket hozott az együttesnek: olyan "number one" dalok kerültek az albumaikra mint az intellektuálisan szellemes számok szerzőjének, Randy Newmannak a Mama Told Me Not To Come című slágere mely hetekig vezette a toplistákat, vagy Hoyt Axton szerzeménye a Joy To The Wolrd mely a 71-es év legnagyobb sikere lett. Ezt követően a banda kissebb stílusváltást hajtott végre, a könnyű pop-rock helyett inkább az igényesebb rhythm & blues felé fordult. Az együttes számára minden jól alakult 1974-ig mikor is a formáción belüli ellentétek kezdtek a felszínre törni. Ezek a belső feszültségek vezettek oda, hogy 1977-ben felbomlott az együttes.
A 80-as évek elején egy nagylemez és egy világkörüli turné erejéig ismét összejött a csapat, ami után hosszú szünet következett. 2002-ben a londoni szimfónikusokkal közösen léptek fel, majd 2004-ben a 35. születésnap alkalmából nagyszabású koncertet adtak. Azóta csend van körülöttük és nem valószínű, hogy még visszatérnek.

Nagylemezek

  • Three Dog Night (1969)
  • Suitable For Framing (1969)
  • Captured Live At The Forum (1969)
  • It Ain't Easy (1970)
  • Naturally (1970)
  • Harmony (1971)
  • Seven Separate Fools (1972)
  • Around The World With Three Dog Night (1973)
  • Cyan (1974)
  • Dog Style (1974)
  • Hard Labor (1974)
  • Coming Down Your Way (1975)
  • American Pastime (1976)
  • It's A Jungle (1984)
  • Three Dog Night With The London Symphony Orchestra (2002)
  • 35th Anniversary Hits Collection (2004)
  • Suitable for Framing

    Suitable for Framing

  • Cyan

    Cyan

  • Hard Labor

    Hard Labor