Robert Browning |
|
A nagy romantikus
angol nemzedék költőinek - Byron,
Shelley, Keats - halálától a XIX. század végéig
terjedő éveket nevezi a kultúrtörténet Victoria királynő korának. A
győzedelmes polgárság berendezkedésének a korszaka ez. A
romantika még él, de már belehajlik a
realizmusba. A költészet, a képzőművészet tartózkodik a túlzásoktól. A józanság,
a közérthetőség, olykor a keresett hétköznapiság válik művészeti eszménnyé.
Ennek a „victoriánus" korszaknak legünnepeltebb költője
Alfred Tennyson. A
formabiztonság, a mértéktartás, a zengő közérthetőség művésze. Az általános
elismerés egybevág a királyi keggyel. Megkapja a „koszorús költő" címet, ami
nagy javadalommal járó udvari tisztséget jelent, később pedig lord lesz.
Követendő mintaképe minden sikerre vágyó angol költőnek.
Kortársa, Robert Browning azonban egyik erényében se követi, ő a nagy romantika
folytatója, Shelleyt vallja eszményképének. Túlzást túlzásra halmoz, hajszolja a
ritka szavakat és kifejezéseket. Sokan érthetetlennek tartják, mások zavarosnak,
a szabálytalanság még az enyhébb vádak közé tartozik. Mégis: indulásától kezdve
felfigyelnek rá, majd egyre szélesebb olvasói körben vallják érdekesnek, noha
sokakat felettébb bosszant, hogy jobban szeret Itáliában élni, mint angol
hazájában. Végülis némi berzenkedéssel az a kritikai és irodalomtörténeti
vélemény alakul ki, hogy Tennyson után ő a Victoria-korszak második
legjelentékenyebb angol költője. Mára már innét is tovább lépett, nemzetközi
értékelés szerint a romantikus nemzedék után és a modern irodalom újdonságai
előtt Robert Browning a legnagyobb angol költő.
A VEGYKONYHÁBAN I |
ELHÚNYT NŐM, A HERCEGNŐ
|
Jómódú polgárcsalád gyermeke. Apja vezető beosztású banktisztviselő, művelt,
irodalmi érdeklődésű ember. Elvárja, hogy hamar tehetségesnek mutatkozó fia
sikeres életet éljen, semmi pénzt nem sajnál, hogy taníttathassa. Anyja félig
skót, félig német. Olvasni szerető, fiával gyengéden törődő asszony. A fiú pedig
gyönyörködve tanul, sokat olvas, hamar kezd verseket írni, egyelőre a romantika,
főleg Shelley hatása alatt. 21 éves korában
külügyi szolgálatba lép konzuli titkárként, miután több országgal is
megismerkedik, egy ideig pedig Oroszországban - Szentpétervárott - él. Ott írja
első két megjelenő művét, a „Paracelsus"-t és a „Sordelló"-t. Ezek apja
költségén megjelennek, és kritika is felfigyel rájuk, bár túl filozofikus és
felettébb homályos műveknek tartják őket. De éppen ezek a tulajdonságok
különböztetik meg a kor világosság- és közérthetőség-kultuszától. Zavarba ejtő
volt az is, hogy a két történelmi hátterű költeményt alig lehetett elhelyezni a
műfajok rendszerébe. Olyan elbeszélő jellegű művek, amelyek újra meg újra
párbeszédekbe csapnak át, drámai jeleneteknek hatnak, miközben mind epikus, mind
drámai szövegeik érzelmesen vagy indulatosan líraiak. - Ez a műfajvegyítés majd
egész életében gyakori formajátéka lesz. Még legszínpadszerűbb drámai
költeményének, a „Pippa átmegy a színen"-nek is epikus a cselekménye, s líraiak
a dialógusai és monológjai. A bírálatok ugyan szigorúak, de egyszersmind
elismerik a költő tehetségét és eredetiségét.
Életének nagy fordulata 34 éves korában következik be. Megjelenik életében
Elisabeth Barrett. Browning még személyesen nem ismeri az akkor már neves,
népszerű költőnőt. Úgy kezdődött, hogy verseibe szeretett bele. Megismerkednek
és azonnal mindkettejükben fellángol az ellenállhatatlan szerelem. Elisabeth hat
évvel idősebb, gyermekkorától betegségek kényszerítik ágyba. De vonzóan szép,
kora talán legműveltebb asszonya és az irodalomtörténet legnagyobb költőnői közé
tartozik. Mindkét család és minden orvos tiltakozik a házasság ellen, mégis ki
tudják kényszeríteni az esküvőt. De azonnal el is költöznek Angliából. Nemcsak a
férj, hanem a feleség is oly neves költő, hogy műveiket örömmel fogadják a
kiadók. - Firenzében érzik otthon magukat. Elisabeth ugyan mindig beteg, Robert
makkegészséges, de a szerelem szakadatlanul lángol. A férj hatására a feleség
finom költészete komolyabbra mélyül, a feleség hatására a férj verselése
finomabb, elegánsabb lesz. Több mint egy évtizedig tart ez a boldogság, közben
még fiuk is születik. Idővel Robert Barrett-Browning néven olasz szobrász lesz
belőle. A költő élete végső éveiben nála lakik Rómában. - Elisabeth 55 éves
korban hal meg. A már régóta világhíres költő ettől kezdve is többet él
Olaszországban, mint Angliában, de Firenzébe többé a lábát se teszi be. Firenze
Elisabeth emléke. Életműve pedig ezután, a végső negyedszázadban teljesedik ki.
Ekkorra a műfajok is jobban szétválnak műveiben. Kötetnyi lírai költemény gyűlik
össze a szerelem boldog és szomorú pillanatairól, a lélek élményei remekművek
alkotására ihletik. Drámái is színszerűbbekké válnak, néhány közülük színre is
kerül. Ezeknél is fontosabb epikai költészetének csúcsa, az elbeszélő költészet
legkülönösebb remeke: „A gyűrű és a könyv".
|
|
Ez a regényterjedelmű elbeszélő költemény szigorúan tekintve
versben írt bűnügyi történet. Egy a XVII. században valóban megtörtént rejtelmes
bűneset, illetve ennek bírósági tárgyalása a témája. Tíz énekre tagolódik, ebből
az első a tárgyalás megindulása és a perben szereplő személyek felvonulása. A
következő kilenc ének egy-egy tanúvallomás, illetve védő- és vádbeszéd.
Kilencszer mondják el másként és másként ugyanazt a történetet. Mindegyik
valószínű, egyik se bizonyos. Az egész nagy mű kicsengése az, hogy nem idézhető
fel hitelesen, hogy mikor mi és hogyan történt.
A mi számunkra igen nagy hiány, hogy ennek a sajátságos remekműnek nincs magyar
fordítása. Érdekes műve még az „És Pippa énekel" című drámai költemény. Hősnője,
Pippa, a szelíd fiatal lány, aki ahol csak jár, ösztönösen rendet csinál, békét
teremt. Ez a „Pippa"-dráma 1841-ben jelent meg, az azóta eltelt másfél évszázad
óta igen kevés helyen és igen ritkán játszották, mégis a legjobb drámai
költemények közé tartozik.
Ha a victoriánus kor költészetére gondolunk, sehogy se hagyhatjuk ki Robert
Browningot, aki a legkevésbé jellemző erre a korszakra.
Hegedüs Géza
copyright © László Zoltán 2007 - 2012
e-mail: Literatura.hu