"A fehér blues vörös hajú királynője."

Amerikai blues- rock, és folk-rock énekesnő, gitáros, dalszerző. Eredeti neve: Bonnie Lynn Raitt                        1949. november 8. , Burbank, Kalifornia.

A világ zenei színpadain, stúdióiban meglehetősen ritka azoknak a hölgyeknek a száma, akik elsősorban a blues mellett kötelezték el magukat. A lángvörös hajú kaliforniai Bonnie Raitt egyike ezeknek a kakukktojásoknak. Sikeres előadó és lemezkészítő, igaz, abban elsősorban rockos énje az uralkodó. Számos első helyezése volt a Billboard listáin, nem kevés a legjobb tíz közé került lemeze vagy dala. Kilenc Grammy-díjat gyűjtött, többségüket rocklemezeiért, de van köztük blues is. Ez utóbbira azért különösen büszke, mert egyik példaképével, tanítómesterével, John Lee Hooker-rel együtt kapta. A blues nagy öregjén kívül példaképe Howlin’Wolf, Sippie Wallace és Mississippi Fred McDowell. Közel húsz sorlemeze jelent meg a pályafutása során.
A zene szeretetét, apjától, John Raitt musical-színésztől és énekestől örökölte, igen korán kezdett gitározni és bluesdalokat énekelgetni. Gyermekkori zenei kalandjairól keveset lehet tudni. Zenészként a hatvanas években mutatkozott be. Fiatalon északra került, a Massachusetts állambeli Cambridge-ben járt főiskolára, de közben a zenével sem hagyott fel, Bostonban blues- és folkzenei klubokban lépett fel. Már északon találkozott Dick Watermannel, aki jól ismert volt ebben a műfajban, jó ismerője volt a műfajnak, sokat tett a hatvanas években a blues felvirágoztatásáért. Elvállalta a tehetséges Bonnie Raitt menedzselését.
Bonnie első lemeze a Warner Brothers kiadónál jelent meg 1971-ben. Albumán közreműködött Junior Wells, a Budapesten is járt legendás szájharmonikás. Egy évvel később következett a Give It Up című korongja, a hetvenes években újabbakkal jelentkezett, amelyek közül a szakma főként az 1977-es Sweet Forgivenesst és az 1979-es Glowt méltatta. A lemezkészítés mellett mindig fontos volt számára a koncertezés, a kapcsolat a közönséggel, különleges hangját és egyéni gitárjátékát méltányolta hallgatósága. Fellépett 1977-ben és 1991-ben Montreux-ben, lemezfelvétel őrzi emlékét.
A nyolcvanas években néhány sikertelen lemeze után a Warner ejtette. Az évtized végétől ismét kitűnő lemezei jelentek meg: a Capitol kiadta a Nick of Time albumot, amely amerikai listákat vezetett, három Grammy-díjat is kapott érte, köztük az év albumáért járót. Ötszörös platinalemez ez az album.
Ismét gyakrabban lépett színpadra a legjobb blues- és rockzenészek társaságában. Közreműködött John Lee Hooker 1989-es, The Healer című, szintén Grammy-díjas lemezén., Kapcsolatuk szoros, baráti volt, Bonnie fellépett Hooker koncertjein., aki szeretettel, elismeréssel beszélt róla.
A kilencvenes évek igazi szakmai diadalmenetet hoztak számára, s nem tarthattak nélküle fontos zenei eseményt. Ott volt 1990-ben Nelson Mandela tiszteletére rendezett óriási koncerten a londoni Wembleyben, fellépett azon az 1996-os szuperkoncerten, amelyet a fiatalon elhunyt Steve Ray Vaughan fehér gitáros emlékére szerveztek többek között B. B. King, Eric Clapton és Buddy Guy fellépésével. A többi résztvevővel együtt ő is Grammyt vehetett át a koncert lemezéért.
A kilencvenes években sikeres albumai között volt a hétszeres platina és a Billboardon 2, helyezett Luck of The Draw, a kétszeres platina és listavezető Longing In Their Hearts valamint a Road Tested.
A kemény munka a blues és rock oltárán meghozta gyümölcsét: 2000-ben bekerült a rock and roll halhatatlanjai közé.
Az új évezredben is rangos zenei események résztvevője: 2007-ben fellépett a Fats Domino tiszteletére rendezett koncerten, az öreg több dalát énekelte. Elismerés fogadta újabb lemezei közül a 2005-ös Souls Alike-ot valamint a 2012-es Slipstream –et.
A Grammy 2012-es gáláján Alicia Keysszel énekelt duettet. A Rolling Stone magazin beválasztotta a legjobb 100 gitáros és az 50 legjobb énekes listájára is. Tisztelet övezi Bonnie Raittet a szociális és jótékonysági akciókban való aktív részvételéért, több tucat ilyen szervezet munkájához csatlakozott.
(Kovács Miklós)

Nagylemezek: Bonnie Raitt (1971) Give It Up (1972) Talkin’ My time (1973) Streetlights (1974) Home Plate (1975) Sweet Forgiveness (1977) The Glow (1979) The Green Light (1982) Nick of Time (1989) Luck of The Draw (1991) Longing in Their Hearts (1994) Road Tested (1995) Fundamental (1998) Silver Lining (2002) Souls Alike (2005) Slipstream (2012)

A Cd-k online megvásárolhatók, csupán a lemezborítóra kell kattintani!

Dalszövegek/Lyrics

Fotók/Photos

Vissza/Back

copyright © László Zoltán 2012
e-mail: Literatura.hu